A brazil vendégemmel, Víniciussal a második este a Jászai Mari téren találkoztunk és elsétáltunk a Szimpla Kertig. Körbevezettem, de nem nyerte el a tetszését a hely. Az első surferem, aki nem szerette.

Rendeltünk két italt, majd leültünk egy asztalhoz és Brazíliáról beszélgettünk. Megtudtam tőle, hogy az ország éghajlatilag három részre osztható. Délen négy évszak van, leghidegebb hőmérséklet 0 fok körül, legmelegebb 35 fok. Náluk pont fordítva vannak az évszakok, mint nálunk, tehát ott most épp nyár van. Rio Grande do Sul, Santa Caterina és Parana tagállamok tartoznak ehhez a területhez. Közép-keleti területen két-három évszak jellemző, 10 fok a leghűvösebb és 40 a legmelegebb. São Paulo, Minas Gerais, Goias és Mato Grosso tartozik ide. Keleten szintén három évszak, itt már nyáron gyakran van 45 fok, Rio de Janeiro és Espirito Santo tagállamok területén van. Északkeleten Bahia és Ceara tagállamokban a leghűvösebb hőmérséklet 20 fok, legmelegebb 35 fok. Igazi egy évszakos vidék. Számomra elképzelhetetlen lenne itt az élet. A beszéd itt egyébként sokkal lassabb is, mint Brazília többi területén, nem csoda, hiszen állandóan kimerültek lehetnek a melegtől. Az Amazonas területére csak kísérővel szabad belépni, egyrészt nem árt ismerni a dzsungelt a vadállatok miatt, másrészt ha azokat túl is élnéd, akkor nagy eséllyel lenyilazhat egy őslakos indián. Az ország fővárosa Brazíliaváros, 52 éve alapították, kizárólag gazdag emberek élnek ott, főleg politikusok. Vinicius szerint havi 4000 EUR alatt nem tudsz lakást bérelni a városban, de az interneten találni havi 550 Euróért is lakáshirdetést.

Brazíliában a nemi egyenlőség létező fogalom, sok családban az anyák a főnökök, ahogy Vin családjában is, de az ugyanabban a szektorban és pozícióban dolgozóknál a férfiaknak mindig magasabb a fizetése. A brazil emberek szexualitás kérdésében módfelett szabadnak definiálják magukat. A bárokban és egyéb helyeken való szórakozás természetes része az ismerkedés, és az aznap esti szexkaland. A férfiak kedvelik a minél nagyobb tapasztalattal rendelkező hölgyeket, mert az vélhetően jó lesz az ágyban. Az európai kultúrában a nagy gyakorlattal bíró hölgyeket ringyónak hívják, Brazíliában semmilyen rossz szó, felhang, érzés nem kapcsolódik a nagy skalpszámmal rendelkező nőkhöz. A mindennapjaik része a szexualitás, a lányokban egy csöpp frusztráció vagy erkölcsös önmegtartóztatás sincs ebben a kérdésben. 200 millió ember él az országban, nyilván nem mind a 100 millió nő gondolkodik így. Élnek ott is a keresztény szellemi értékeket szigorúbban definiáló lányok is. :-) Esküvő után mindkét fél igyekszik hűségesek maradni, a hűtlenség megbocsájthatatlan bűn. Én igazán nem értem ezt a hozzáállást, ha szexuálisan ennyire szabadok és mindenki imád szexelni, akkor házasság után is lehetnének megengedőbb egymással. De talán praktikus okai lehetnek a szerelemféltésnek, ha a nő esküvő után is össze-vissza kefél, akkor apuka nem lehet egészen biztos abban, hogy a saját porontyait nevelgeti. Ja igen, mindig húznak gumit. Az egyik karneváljuk programja például az, hogy mindenki csókolózik mindenkivel. Legtöbben a darabszámra mennek, nem a partner minőségre. Na én elbuknám ezt a "versenyt", mert válogatnék. 

A déli tartományokban élő nők az igazi brazil szépségek, többféle bőrszinük van, a teljesen hófehértől a sötét barnáig, kék-zöld-barna szem, szőkétől a feketéig. Ennek oka, hogy európai kolóniák vándoroltak be annak idején és a brazilok keveredtek a kaukázusi típussal. Északon afrikai bevándorlás volt, ezért az ott élő brazilok 95 százalékban sötét bőrűek, barna hajú-szeműek. És a nők kevésbé szépek. A brazil férfiak többségének a nőideálja a normál vagy vékony testalkatú nő nagy mellel és nagy fenékkel. 

A foci a kb. 100 millió ott élő férfinak 95 százalékának az egyik legfontosabb dolog az életében. Minden kisgyerek focista akar lenni. Az ország 5 alkalommal nyert világbajnokságot, Pele és Neymar az egyik legismertebb játékosaik. (A két focistáról Vin gyakran suttogásba elcsukló áhítattal beszélt nagyon nagyon sokat.) Milliárdosok viszont csak az első ligába bekerültek lesznek. Ha Brazília fontos mérkőzést játszik valamelyik más csapattal, gyakorlatilag leáll az egész ország, kiürülnek az utcák és mindenki futballt néz. Vinicius igen nagy tisztelettel beszélt Puskás (Puszkász) Öcsiről. Nagy érdemei közé sorolta, hogy ő játszhatott együtt Pelével.  

A labdarúgó világbajnokság (2014) és az olimpia rendezési jogát (2016) nyerték el a következő 4 évben. A brazilok rettegnek, főleg attól, hogy milyen gazdasági helyzetbe lesznek utána a két esemény költségeinek következményeként. 

A brazilok 90 százalékát nem érdekli a politika, egyrészt azért mert tanulatlanok, és ezen a kormány nem is akar változtatni. Pont azért, mert nem érdekük a népesség edukálása, esetleg még elmennének szavazni valamilyen normális pártra.. A népességük kb. 15 százaléka él mély szegénységben. Favelákban laknak, analfabéták és szemét eladásból élnek meg, amivel kb. 50 Eurót keresnek meg havonta. Aki többet akar tudni erről a világról nézze meg a zseniális 2002-ben készült City of God és a 2007-ben bemutatott Elite Squad filmeket. A következő, eggyel magasabb réteg 10 százalékát teszi ki a népességnek, a bolti munkások, kisegítők, havi 250 EUR jövedelemmel. A legnagyobb réteg, 50 százalékuk, havi 500 és 1000 EUR közötti jövedelmet ér el, ők a középréteg: tanárok, bolti eladók. Angol tanítás egyik állami iskolában sincsen. A legtöbb fiatal külföldre utazik angolt tanulni, vagy aki gazdagabb, az magániskolába megy. A vendégem jogi egyetemet végzett, a családja tehetős, saját ingatlanközvetítő vállalkozásuk van, Vin mégis egyetlen mondatba foglalta össze a politikájukról a véleményét: Kirabolják az országunkat. Emellett viszont az elmúlt 10 évben az ország gazdasági helyzete javul. Ez a szituáció hasonlít Peruhoz, ott is a kormányzatuk egy tolvajbanda, de az országuk gazdasága erősödik. A Magyarországnál 85-ször nagyobb területű országukban megtalálható minden. Az összes létező természeti kincs, amit sajnos az egészségesnél jobban ki is használnak. A szarvasmarha-tenyésztési rátájuk növelése érdekében lelkesen irtják az Amazonas-t. Bede Úr tollából javaslom még elolvasni további brazil érdekességeket is. 

23.00 körül javasoltam neki, hogy menjünk haza, elmondta kifelé menet, hogy azért nem tetszik neki a Szimpla, mert nem lehet ismerkedni. Ezen elmosolyodtam, a Szimpla szerintem a találkahely fellegvára, de amikor mi voltunk valóban nagyon kevesen voltak. Vin szeretett volna csajozni, jobban, mint Brazíliáról mesélni nekem. Ajánlottam neki két helyet, ahova nélkülem elmehet ebből a célból, de elbizonytalanodott azon, hogy esetleg nem talál oda és inkább hazajött velem. Közölte, hogy éhes, mondtam, hogy menjünk vissza a Szimplába és egyen ott nagyon finom kenyérlángost. Nem akarta. Javasoltam neki 600 forintos gyrost, ami mellett épp elmentünk, de az se volt jó neki. Valószínűleg úgy érezhette a picit türelmetlen hangomból, hogy megnyugtatásra szorulok, ezért hirtelen átölelt és nem eresztett azzal a felkiáltással, hogy ohh, te egy ölelést akarsz. Erre én jelentős nem tetszéssel a hangomban mondtam neki, hogy engedjen el, mert ezt nagyon nem akarom. Ezen a ponton elromlott a hangulatunk. Hazafelé elmesélte, hogy lesz egy magyar lánnyal egy találkozója holnap este, én meg őszinte örömmel lereagáltam, hogy hát ez nagyon jó, mert akkor át is költözhet hozzá, ugyanis én holnap este nagyon dolgozni fogok, neki is egyszerűbb lesz így. A Batthyány téren bekísértem a Nagymama Palacsintázójába, ahol 10 perces őrlődés után rendelt végre egy palacsintát. 

Másnap 11.00-kor ébresztettem fel, és elbúcsúztam tőle. Igen, gyakorlatilag kitettem, de nem tudtam volna még egy éjszakát eltölteni vele. A couchsurfing etikett viszont megkívánta tőlem, hogy felajánljam neki, hogy maradhat harmadik éjszaka is, ahogy eredetileg is megbeszéltük, de nem fogok ráérni vele foglalkozni, nem megyek vele sehova. Gyakorlatilag így ő döntött úgy, hogy akkor tényleg jobb, ha elmegy.