2015. június 18-án egy rendezvényen ácsorogva éreztem, hogy zsibbad a lábam, július végén már nem tudtam járni, augusztus 5-én kórházba kerültem porckorongsérvvel, ami lumbágót okozott isiásszal, ahol már kerekesszékben közlekedtem a szobám és az orvosi vizsgálatok között. Többen kértétek, hogy írjam meg a gyógyulásom történetét is. íme:
Az előző posztot még a kórházi eltávom alatt írtam, augusztus 19-én engedtek ki, és a következő 10 napban napi egyszer hagyhattam el a lakásomat és csak egyvalamit intézhettem el. Még két hétig kellett a szteroidokat szedni. A két hónap fekvés, és evés, amit gyakran tarkítottak jégkrém és csokoládéba folytott bánatom enyhítési kísérlete, valamint a kórház előtt és után, és a kórház alatt kapott nagydózisú szteroidok hatására 5 kg-ot híztam. Otthon minden nap gyógytornáztam naponta kétszer 15 percet. Fájdalmam már csak akkor volt, ha elhagytam a lakást és gyalogoltam.
A kórház után még egy hétig néha fájdalomcsillapítót szedtem, mert a talpam isiász fájdalma éjszakánként felerősödott, és nem tudtam aludni tőle. Az isiász ideg fájdalma fokozatosan húzodott le: az első két hónapban kizárólag a derekamtól a bal tédemig tartott a fájdalom a bal combom bal hátsó oldalán végigfutva, a kórház második hetében a fájdalom lehúzódott az alsólábszáram külső felére és megszünt a fájdalom a combomban, a kórház után pedig megszünt a fájdalom az alsó lábszáramban és még két hétig csak a talpam fájt. Ha megerőltetem magam az edzőteremben, akkor nagyon tompán visszajelez a fájdalom újra fenn a comb isiász idegben. De ez már nem súlyos, csak jelzi, hogy hello, itt vagyok. Ezen a kép jelöli, melyik ideg van érintve.
Szeptember másodikától 30 napos korlátlan bérletet kaptam ajándékba egy ismerősömtől egy elit fitness wellness központba. A kondigépek mellett csoportos órák gazdag kínálata, valamint egy 20 méteres uszoda és kb. 15 különféle szauna tartozik az intézményhez. Az első két hétben csak a pilates és gerinctorna órákat látogattam, a teremben sántikálva közlekedtem. A gerinctorna alatt az előrehajlásokat és csavarásokat nem csinálhattam, mert attól kiszakadhat a porckorongsérv.
Szeptember 3-án elmentem az MRI vizsgálatomra, ahol 11 mm-es gerincsérvet állapítottak meg és porckorongkopást. Volt még egy csomó minden ráírva a leletemre, de azokat nem értettem. A harmadik héten már spinning órára is mentem hetente egyszer és úszni kezdtem hetente kétszer. Legelőször 600 méter ment, majd felvittem 700 méterre és ezt a távot úszogattam két hétig. Az utolsó két alkalommal 1000 métert 40 perc alatt, majd 1500 métert úsztam le 57 perc alatt vegyesen mell és hátúszásban. Nagyon szerettem az uszodájukat, mert mindig üres volt, kötelek sincsenek benne. Az utolsó 10 napban már a kondigépeken is edzettem 30 perceket, valamint az elypsis gépen 40 perceket pedáloztam. Minden héten heti 4 alkalommal edzettem 60 vagy 90 percet. Néha elmentem jógaórára is, de ott nagyon sok volt az előrehajlás és a csavarás, így az ászanák felében a saját szokásos kis gyógytorna feladataimat csináltam. Ez minden gyakorlatom alapja:
Az elmúlt két hétben már bicegés nélkül tudok gyalogolni gyakorlatilag bármennyit, viszont a bal lábamban elvesztettem az izomerőt. Ezt főleg akkor érzem, amikor felfelé kell lépcsőt másznom, a bal lábamat sokkal súlyosabbnak érzem, mint a jobbat. Az isiász fájdalom a bal lábamat érintette. Valamint ha megfogom a bal talpamat, a külső fele még mindig kissé bizsereg és érzéketlen.
Van egy gyakorlat, amivel naponta tesztelem az izomerőt a bal lábamban: leülök a földre, felhúzom a lábaim behajlítva, a talpaim a földön, a tenyerem a hátam mögött szintén a földre támaszkodik. Megemelem a csípőmet és először felemelem a bal lábam. Korlátlanul tudom emelgetni, hajlítgatni, mivel ilyenkor a súlyomat a jobb lábam tartja. Utána váltok. Azaz próbálok váltani. Megemelem a jobb lábam, de a talpam mindig csak 1-2 cmre emelkedik a levegőbe, ilyenkor a testsúlyom a bal lábamra nehezül, amiben nincs izomerő. És addig nem is lesz, amig nem tudom a levegőbe emelni a fejem felé a jobb lábfejemet.
Szeptember 30-án lejár a bérletem, és jelenleg nincs pénzem megújítani, így az otthon tornázás vár rám, meg hetente egyszer el fogok menni az úszodába. Terveim szerint két hét múlva kimegyek a Margitszigetre és nagyon lassan megpróbálok lefutni egy kört nagyon lassú kocogás-gyaloglás tempóban. Még 5 hónapig nem szabadna futni, de úgy érzem két hét múlva már készen állok rá. Update: Ma, szeptember 28-án este kimentem a Margitszigetre futni, és egy kört lefutottam belegyaloglás nélkül nagyon lassú kocogós tempóban (7.43 perc/km átlaggal, isiász előtt 5.50 perc/km volt az egy szigetkör). Isiászfájdalom se közben, se utána nem jelentkezett. A gyógyulásom ütemét figyelembe véve számításaim szerint még 4 hét kell, amíg visszanyerem az izomerőt a bal lábamban is. Továbbra is hetente négyszer-ötször fogok sportolni napi 60 prcet és a pihenőnapokon csinálom a 15 perces gyógytorna gyakorlataimat. Jó lenne lefogyni, mert most már 8 kg súlyfelesleg van rajtam.
Figyelembe véve, hogy 6 héttel ezelőtt még napi szinten háromóránként bőgtem el magam az elkeseredéstől, hogy én már soha nem fogok járni, és soha nem lesz fájdalommentes életem, és ez már mindig így lesz, ahhoz képest csodálatosan gyorsan felépültem. Mármint ha lehet ezt mondani a már három és fél hónapja tartó isiászra. Hallottam olyat is, hogy valaki kilenc hónap alatt épült fel ugyanebből a betegségből.
Mentálisan ismét olyan vagyok mint korábban: tudok mozogni, sportolni, elsétálhatok, ahova akarok, nincs fájdalom a testemben. És ismét dolgozom kb 4 hete. Nagyon felemelő érzés volt visszatérni az élők sorába. Miközben tudtam, hogy valamikor meg fogok gyógyulni, mégis lelkileg teljesen a padlóra tett a betegség. A legrosszabb az egészban, hogy azt hiszed ennek sohasem lesz vége, már így maradsz és fájdalomban fogsz élni életed végéig, és semmi más nem lesz, csak ez. Beszéltem több isiászos beteggel, akik szó szerint ugyanezt élték meg érzelmileg. Ilyenkor mindig arra figyelmeztettem magam, még a kórházban is a kerekesszékben ülve, hogy vannak nálam sokkal betegebb emberek, még nagyobb fájdalomban és szenvedésben, és akiknek SOHA nem lesz vége a nyomorúságuknak. Tehát azonnal fejezd be a rinyálást Rita, fogd be a szád, töröld le a könnyeid és koncentrálj a gyógyulásodra, és hogy mit tehetsz meg ezért.
A porckorongsérv a rossz tartás, ülés eredménye. A bátyám most küszködik hasonló panaszokkal, nem tud állni 5 percnél többet, és neki is idegfájdalma van a bal lábában. Szerdán van időpontja egy gerincspecialista főorvoshoz. Ő sem ment volna el orvoshoz, ha nem nézte volna végig, hogy én a húga, hogyan épült le pillanatok alatt. A legrosszabb állapotomban is látott, hiszen ő vitt be a kórházba, amikor már nem tudtam felegyenesedni. (videó erről lásd erre). A nővérem tavaly lett porckorongsérves, de ő nem kapott hozzá isiászt. Az édesanyám évek óta szenved ugyanettől a betegségtől, de ő a kora miatt nem épült fel belőle, és nem is nagyon kezelteti magát. Ebből kiindulva vélghetően genetikai oka is lehet ennek a tünetegyüttesnek. Apám jól van. Remélem már nekem is max pár hét van hátram és utána elfelejthetem ezt az egészet.
Kövess Facebookon és Instagramon is.
