Josef Allen (28) Sheffieldből Szingapúrba biciklizik. Nyolcvannegyedik vendégem naponta 120-150 km-ert teker, időnként csak 60-at. Egy hónapja van úton és egy évet szán az útra. Josef történelem szakos BA diplomával angoltanár, korábban Tajvanban élt két évet. Az 1500 fontos fizetéséből 200-at költött a lakásbérlésre, 300-at a megélhetésre, és 1000 fontot félretett az utolsó fél évben. Ezt a pénzt felhasználva utazik most. Tajvanban fogadott vendégeket, 9 szörfertől és 9 vendéglátótól van referenciája. Pont 5 éve csatlakozott a CShez. Az utazásáról blogot ír. 

3 éjszakára kért tőlem szállást, remek requestet írt, és világkörüli biciklistákat mindig szivesen fogadok. Szombat kora este érkezett hozzám. Rögtön lezuhanyozott, majd elment a közeli boltba sört és cidert venni. Jó kezdés, egyből a szívembe lopta magát :-)

Pár órával később bementünk a Batthyányi térre, és onnan besétáltunk a VII. kerületbe. A Gozsdu udvarban ittunk egy italt, ott elmesélte, hogy 23 évesen úgy ismerkedett meg az apjával, hogy az felvette őt ismerősnek a Facebookon. A szülei akkor váltak el, amikor ő 6 éves volt, és utána sosem látta többet, az apja teljesen eltűnt, és nem is támogatta a családját később. Az édesanyja 45 éves, egy hajléktalanokat segítő szervezetnél dolgozik. Rendkívül jó a kapcsolatuk, mondhatni legjobb baráti.

Később átmentünk a Szimpla kertbe. Ettünk egy töki pompost, Josef leszedegette a paprikát a lecsós pomposról, igy gyakorlatilag csak a kenyér maradt. Josef megállt a dohányzó belső udvarban elszívni egy cigit, addig én rendeltem magamnak egy baracklevet. Mire visszaértem hozzá, már egy sráccal beszélgetett, mi is gyorsan bemutatkoztunk. A fiú portugál volt, elvégzett egy BA közgazdász szakot a Campbridge-ben, majd utána Szegedre költözött egy évre. Egy könyvkiadónál szerzett állást mint üzletfejlesztési manager. A barátnője angol, aki épp előző napon érkezett Budapestre a pasiját meglátogatni, ő is feltűnt néhány perc után. Négyesben folytattuk a sörözést. Az angol lánnyal az első perctől kezdve egymásra találtunk. 

A srácok szóltak nekünk, hogy elmennek cigarettát venni. Elmondtam nekik, merre találják meg a legközelebbi dohányboltot, mi ott maradtunk a Szimpla kertben. Dumáltunk a londoni életről, állásokról, miért nem költözöm én Londonba, nyelvtanulásról, expasikról stb. Kb 1 óra múlva, vagy talán csak 40 perc múlva tért vissza a portugál srác Josef nélkül. Rögtön kérdeztük hogy hol hagyta a vendégemet. Annyit mondott, hogy az utcán szimplán elsodródott mellőle, és akármerre nézte, nem találta meg. És ne aggódjak, biztos rendben van. Erre kimentem a Szimplából és körülnéztem a szomszédos utcákban, de én sem találtam meg. Visszamentem a párhoz és tovább beszélgettünk. Annyit kértem tőlük, hogy ne mozduljunk arról a pontról, ahol vagyunk, hátha Josef visszajön.

A gond az volt, hogy Josefnek nem volt telefonja, nem írtuk le egy papírra a címemet és a mobilszámomat, mert nem voltunk arra felkészülve, hogy elvesztísük egymást az éjszakában. Arra gondoltam, hogy hátha bemegy egy internet kávézóba, beloggol a CSre, és meglesz minden, amire szüksége van.  

Vártam még 1 órát, de nem jött vissza. A következő éjszakai buszomat el akartam érni, és a páros is menni akart már haza. A 01.42-es járattal hazajöttem. Kb 5 perce lehettem itthon, amikor hallottam, hogy valaki kotorászik a zárban. Benne hagytam a kulcsomat a zárban, Josef magával vitt egy lakáskulcsot, ezzel próbált bejönni. Gyorsan az ajtóhoz ugrottam, kértem, hogy húzza ki a kulcsot a zárból és kinyitottam az ajtót. Josef ott állt az ajtóban, körülötte két rendőr. Holy shit!

Kérdeztem mi történt, majd a rendőrökhöz fordultam. Elmondták, hogy az úriember rosszul lett, bement a rendőrségre, hívtak mentőt, de azon kívül, hogy ittas volt, nem volt baja. Mondtam nekik, hogy milyen rendesek, hogy hazahozták. Mondták, hogy ez az eljárás része, mivel nem volt nála semmilyen személyazonosító okmány. Szóval a jegyzőkönyvhöz kell okmány, hívták a nagykövetséget is, akik nem vették fel a telefont. (azért ez érdekes). Aztán Josef a térképen megmutatta merre lakom, akkor megtalálták a címem. És hazahozták, mert a jegyzökönyvhöz kellettek még az útlevelének az adatai.

A két rendőr szuper kedves, barátságos és nagyon udvarias volt. Megkérdezték nagyon udvariasan, hogy bejöhetnek-e, amíg megírják a jelentésüket. Mondom, hát persze. Kérdezték tőlem, hogy mi ez a couchsurfing. Nagyjából elmondtam nekik. Josef is megjegyezte, hogy a rendőrörsön a jelentést felvevő rendőrnő is CS tag, legutoljára Barcelonában szörfölt. Ő tudott angolul, és nagyon helyes lány volt. Jo el akarta kérni az elérhetőségét, de gondolta ez túl sok lenne. :-)

A rendőrök elmentek, mi kimentünk a teraszra, hogy a vendégem elmesélhesse mi történt. Josef és a portugál fiú megtalálta a dohányboltot, vettek cigit, majd a portugál srác jelezte, hogy van nála egy joint, szívják el. Meggyújtották, Josef beleszívott, de az első slukk után visszaadta, mert rosszul lett tőle. Soha ilyen élménye nem volt korábban. Egy perc után elveszítette a kontrollját, nem tudta hol van, és mit csinál. Mondta a portugál srácnak, hogy valami baj van vele. Josef fel le cikázott az utcákban, nem talált vissza a Szimplába, és nem tudta a kocsma nevét se, hogy megkérdezhesse másoktól. 

Odament egy rendőrhöz és jelezte, hogy bajban van, rosszul van. A rendőr mentőt hívott. A portugál fiú ekkor tűnt el. A mentős megmérte a vérnyomását, majd megállapította, hogy nincs semmi baja. Felajánlották, hogy beviszik a kórházba további vizsgálatokra, de a drog miatt Josef ezt visszautasította. Nem tudta, hogy milyen következményeket von maga után, ha megtalálják a kábítószert a vérében. Bevitték Josefet a rendőrörsre, felvették a jegyzőkönyvet, majd hazahozták a hiányzó papírjai miatt.

Mondtam Josefnek, hogy oké, aludjunk. Josef pörgött az idegességtől, de én rettentő álmos voltam. Lefeküdtem aludni, ő meg bement a szobájába. Másnap délben keltem, Josef már kinn netezett a teraszon, kiültem hozzá. Nagyon rossz kedvében volt. A portugál fiút hibáztatta, jogosan, mivel megtudta tőlem, hogy a portugál srác azt mondta nekem, hogy ne aggódjak érte, biztos jól van. Miközben Josef szólt neki, hogy baj van vele, és látta, hogy odamegy egy rendőrhöz. A portugál srác persze itt szívódott fel, és nem ment oda ő is, mivel a zsebében volt a cucc, gondolom nem akarta kidobni.

Az tényleg kurva gáz az egész történetben, hogy a portugál fiú hazudott nekem, ha elmondta volna, hogy elveszítette Josefet, úgy, hogy az rosszul volt, nyilván akkor sem tudtam volna mit csinálni, és ugyanúgy vártam volna egy órát, majd ugyanúgy hazajöttem volna, de mondjuk nem abban a tudatban, hogy minden rendben van, biztos csak ismerkedik valahol.

Napközben kinn töltöttük az időnket a teraszomon, én napoztam és zenét hallgattam, Josef Facebookozott az asztalnál, de újra és újra felhozta a témát. Nem tudott rajta túl lenni. Elmentünk a boltba élelmiszert vásárolni, de az úton is végig erről beszélt. Minden alkalommal mondtam neki, hogy tegye magát túl rajta, és ha rágja magát, nem lesz jobb. Mondta, hogy az ő helyében án is ki lennék borulva. Mondtam neki, hogy megértem, hogy ki van borulva, de akkor is próbálja elfelejteni az egészet és csak tanuljon belőle.

Arról beszélt, hogy úgy érzi, mintha valami erőszak drogot kapott volna, mondtam, hogy az italokba szokták tenni, nem cigarettába, és a srác is ugyanazt a cigit szívta, de mikor ő visszajött totálisan jól volt. Josef beszélt egy angol drogos ügynökséggel is. Nem igazán akart a dolgon túl lenni, vagy csak nem volt képes rajta túl lenni. Bement a szobájába és beszélt valakivel skypon. Azt mondta neki, hogy holnap átköltözik egy olcsó hotelba, mert egyedül akar lenni, azután visszamegy Bécsbe az előző hosztjához. Kérdeztem, hogy engem hibáztat-e a történtekért, mert nagyon úgy érzem, hogy igen. Azt mondta, hogy nem engem, de már az is eszébe jutott, hogy biztos én összeszövetkeztem a portugálokkal, és mi adtuk neki az "erőszak cigit". Mivel ez annyira nevetséges konspirációs teória volt, hogy elkezdtem röhögni, majd megköszöntem a feltételezést. Csak annyit mondtam, hogy az nem jutott az eszébe, hogy mikor megérkeztünk a Szimplába, és én eltűntem italt rendelni, ő ismerkedett meg a portugál-angol párossal, ő kezdeményezett velük beszélgetést, és nem én mutattam be őket? Valamint a srác is vele együtt szívta a jointot? Ezen akkor elgondolkozott picit. 

17.00-kor elindultam otthonról edzésre, és kértem, hogy készülődjön. 20.00-tól a barátaimmal találkoztam, leírtam neki papírra a találkozónk idejét és címét, hogyan talál oda, meghívtam őt is, hogy csatlakozzon hozzánk. A lakásban akart maradni, de mivel nem adok kulcsot a vendégeimnek, ezért mondtam, hogy nem maradhat. Menjen ki a Margit-szigetre, pihenjen ott és jöjjön a Moszkva térre 20.00-ra. A kapunk előtt kiült a lépcsőre azzal, hogy megvár. Ő most nyomorultan érzi magát, és senkivel nem akar találkozni. Erre mondtam, hogy rendben van, akkor szép estét a lépcsőn és otthagytam.

Egész nap próbáltam a lelkére hatni, de nem sikerült. Véleményem szerint itt csak annyi történt, hogy részegen Josef rossz vicces cigit szívott, és ettől rosszul lett. Van ilyen. Ettől még nem kell letargiába zuhanni, és a világot hibáztatni. Senki nem akarta őt megerőszakolni, mint ahogy ő azt gondolta. Az érveim, vigasztalásaim nem hatottak nála. Estére belefáradtam, és abbahagytam. Annyit megtettem, hogy írtam neki emailt, hogy gondolja meg magát, és csatlakozzon hozzánk 20.00-kor, ne csesszen el egy estét Budapesten azzal, hogy a lépcsőn ücsörög. És ha továbbra is így viselkedik és rossz hangulatban van, azzal az én kedvemet is elrontja és nem biztos, hogy ezt még 2 napig szeretném nézni. 

Este 22.00-re értem haza, ott ült a lépcsőn. Öt órán keresztül ott ült és aludt. Kiderült, hogy azt hitte, hogy a spinning óra után egyből hazamegyek, és csak utána indulok a találkozóra. Mondtam, hogy akkor nem írtam volna le a 20.00 órás találkozó helyét, ha haza akartam volna jönni előtte. Mondta, hogyha tudja, hogy 5 órát kell várni, akkor elment volna valahova. Mondtam, hogy akkor is elmehetett volna valahova, ha 1 órát kell várni. Ki akar bármennyi időt is egy ház lépcsőjén ücsörögni?

Hálistennek már jó kedve volt. Mint kiderült, válaszolt a levelemre, csak a CS mobil nem küldte el nekem, azaz valamikor éjfél körül mutatta a levelet. Megöleltük egymást. Volt ideje gondolkozni a történteken, és rájött, hogy hülye volt. Elugrott ciderekért és sörökért és kiültünk a teraszra beszélgetni. És végre témát váltottunk.  

Kövess Facebookon és Instagramon is