Három magyar ismerősöm él a szintén magyar partnerével Londonban. Ildikó informatikusként dolgozik 3 éve Londonban. Péter néhány hónapja vándorolt ki és social media területen dolgozik egy ügynökségnél. A harmadik család három gyerekkel kb. fél éve érkezett meg: Kati fotós, a férje grafikus. Az ismerőseim közös jellemzője, hogy mindhárman brit állampolgárságot szeretnének és egyikük se akar visszaköltözni Magyarországra soha többé. Péter, aki csak néhány hónapja van kinn, úgy nyilatkozik magáról, hogy ő már brit és semmiképp nem bevándorló, mivel ő célzottan olyan környékre költözött (Camden), ahol nem élnek magyarok és szándékosan nem jár magyar találkozókra. Ami különösen megmosolyogtató számomra, hogy a Facebook oldalán kizárólag magyarul posztol és a magyar hírekről kommentel igen szarkasztikus stílusban. Szóval ő már nem magyar, csak elszakadni nem sikerült még itthonról. 

A harmadik hostom brit állampolgár, Londonban született és nőtt fel, de emellett sok évet élt Oman, Szingapúr, Indonézia, Malajzia, Franciaország és Nigéria országokban. Ennek köszönhetően az angolt nem brit, hanem international English akcentussal beszéli. A szülei a Seychelle-szigetekről származnak, de már ők is Londonban ismerkedtek meg és házasodtak össze. David elmesélt egy történetet, ami nemrég történt meg vele a Tower Bridge metrómegálló előtt. Elsétált az állomás mellett és egy lengyel hajléktalan megállította és pénzt kért tőle. David épp nem volt jó kedvében és elutasította őt. A koldus válaszul: Go home! David nagyon kiborult és elkezdett kiabálni vele, hogy ő itt született, adót fizet, nem koldul, ő nagyon is itthon van. Éppen hogy a koldus menjen haza, aki alig beszél 5 szót angolul, nem dolgozik, nem fizet adót, de a brit segélyt felveszi stb. Ez a szituáció gyönyörűen jelképezi a Nagy Britanniában élő részben megjelenő rasszizmust. Válaszul én is elmeséltem Davidnak, hogy a londoni host keresésem során találtam valakit, akinél az etnikumi megjelölésként kiírta magáról, hogy White English. Én nem írtam ki magamról, hogy White Hungarian... (A mellékelt fotómat 1999-ben készítettem Londonban.) 

Bemutattam Davidnak a három magyar ismerősöm szituációját és megkérdeztem tőle, hogy az angolok mennyire fogadják be a bevándorlókat, mennyire tekintik igazi britnek azokat az embereket, akik nem itt születtek és nőttek fel, csak ideköltöztek, de már szereztek állampolgárságot? Erre azt válaszolta, hogyha egy bevándorló becsületesen dolgozik, adót fizet, tehetséges és tisztességes ember, akkor a született angolok Londonban úgy fognak vele bánni, mint egy "igazi" brittel. Elismerően megbecsülik azt az embert, aki letesz valami szemmel látható dolgot az asztalra és az igazán nem számít, hogy honnan származik. Vidéken már kicsit "szigorúbb" a helyzet. Ha más angol városban akarsz élni, ott nem árt tényleg "igazi angolnak" lenni.