Nem írtam még legelső couchsurferemről, Lamvosról, aki 26 éves és Görögországból, Thessalonikiből érkezett hozzám 2 hetes magyarországi utazására. Lamvos 5 éve tag a CS oldalán, 4 barátja van és 5 pozitív referenciája. 3 hosttól és 2 másik embertől, akivel csak találkozott. Ő maga nem fogadott még vendéget. 5 év alatt! Vagy fogadott, de nem írtak róla.. Fotó nem készült róla, mert nem engedte meg.. A legelső hostolási élményem sajnos negatív volt. Lamvos levelet írt nekem és megegyeztünk a következő hét szerdai és csütörtöki napjában. Előtte lévő héten, vagyis a couchsurfing.org regisztrációm hatodik napján, szombat délután kaptam tőle egy sms-t, melyben megírta, hogy itt van Magyarországon, gondja támadt az előző hostjával és szállást keres a mai napra. Visszaírtam neki, hogy aznap nem jó nekem, de másnap, vasárnap jöhet. Megbeszéltük, hogy találkozunk a Batthyány téren délelőtt. Érte mentem, hazakísértem, és jeleztem neki, hogy 13.00-tól nekem van egy megbeszélésem, jöjjön be velem, nézzen várost napközben, 20.00 után otthon leszek. Este 21.00 körül megérkezett. Kértem, hogy keressen másik hostot holnap estére, mert nekem érkezik a mexikó vendégem. Nem talált senkit. Este gyakorlatilag semmit sem beszélgettünk, ő bevonult a szobájába.
Lamvos a nálam töltött időszak alatt végig sajtos melegszendvicseket gyártott. Hihetetlen volt. Érkezéskor délelőtt, este mikor visszaérkezett és éjjel 02.00-kor is a melegszendvics sütő hangját hallgattam. Ébredéskor is melegszendvicseket sütött. Reggel a buszmegálló felé hirtelen megtorpant és kétségbeesett hangon közölte: a konyhába hagytam a szendvicseimet! Állt és nézett rám várakozóan. Mondtam neki, hogy sajnálom Lamvos, de késésben vagyok egy megbeszélésről, nem tudunk visszamenni érte. Ettől teljesen elkeseredett. Majd hirtelen jobb kedvre derült: tudod mit, neked adom ajándékba, ha hazaérsz megeheted. Egy döbbent thank you hagyta el ajkaimat. A röhögést viszont nagyon nehezen tudtam visszafojtani. (A szendvicseket kidobtam, mikor hazaértem.)
A Batthyány téren elbúcsúztunk, ő keresett egy hostelt én mentem a dolgomra. Arra a hétre vidéki utazásokat tervezett. Vidéken már várták más couchsurferek. ("Érdekes mód", ők sem írtak róla referenciát és Lamvos se írt egyik vendéglátójáról sem.) Előtte még megkért, hogy a következő hét hétfő és kedd estéjére is fogadjam be. Igent mondtam.
Vasárnap kaptam tőle egy sms-t, amiben érdeklődött, hogy hétfőn mikor jöhet. Visszaírtam neki, hogy a barátaimmal vagyok Balatonon, talán 18-19.00-körül hazaérek, de nem biztos. Erre válaszolt, hogy rendben, akkor 18.30-kor a házam előtt lesz. Ettől kissé ideges lettem. Visszaírtam neki, hogy a pontos érkezésem még előttem is ismeretlen, nem tudom mivel fogok hazamenni és mikor. Erre válaszolt, hogy akkor hétfőn napközben írjam meg neki mikor érek haza. Kezdtem úgy érezni magam ettől az üzengetéstől, mint valami panzió tulajdonos, csak éppenséggel itt nem kapok érte pénzt. Hétfőn hazaértem 17.30-ra, 18.00-tól kinéztem magamnak egy mozit. Írtam neki, hogy 20.30-ra otthon vagyok, jöhet. Erre kaptam tőle egy felháborodott hangulatú üzenetet, hogy ő végtelenül fáradt, szüksége van egy helyre, ahol kipihenheti magát és nem akar órákon keresztül várni a házam előtt arra, hogy én hazaérkezzem és inkám keres egy hostelt. Visszaírtam, hogy úgy látom hosszú éjszakája volt. (17.00-kor nagyon fáradt) és jó utat kívántam. Nagyon nehéz volt magam visszafognom, hogy ne küldjem el a francba. Egyrészt nyugodtan nézhetett volna addig várost, nem nekem kell a surferhez igazodni, hanem a surfernek a hosthoz. És ami a legfontosabb szabály: a couchsurfing nem hotel! Nem kaptam tőle referenciát. Gyorsan elfelejtette, hogy olyan estére fogadtam be S.O.S, ami nem volt megbeszélve. Én se írtam róla, mert nem akartam negatív véleménnyel kezdeni a CS pályafutásomat.
Tanulság, hogyha valamelyik surferrel nem oké minden és búcsúzáskor ismét szállást kér tőled, nyugodtan mondhatsz neki nemet. indoklás nélkül. Egy csomó jövőbeli kellemetlenség elkerülhető ezzel.
