Szerda dél körül értem Hágába. Betettem a táskámat a csomagmegőrzőbe, vettem egy napi jegyet 6 Euróért, és bebuszoztam a belvárosba. Kis séta után beültem egy kávézóba blogot irni. A tér tele volt turistával, a kávézó pincérei jófejek voltak. A tizenkilencedik hosztom, Mehdi közben üzengetett, hogy menjek a lakásához, a szomszéd majd be fog engedni. Rosszul érzi magát attól, hogy 8 órán keresztűl kinn vagyok a városban, mivel ő csak este 20.00-ra ér haza. Visszaírtam, hogy nyugodjon meg, a pályaudvaron elzártam a táskámat, nincs az az isten, hogy emiatt most visszamenjek. A kávézóban töltöttem kb. 3 órát, majd tettem egy nagy sétát a központban.

Ettem a törököknél egy zöldséges pitát. Valamikor 18.00 körül értem Mehdihez. A szomszéd nem nyitott ajtót, letáboroztam a lakása előtti padon. Fújt a szél, ezért elővettem a hálózsákomat és magamra tekertem. Úgy néztem ki, mint egy padon szörfölő homeless.

Egy idő után megéheztem, és elindultam felfedezni a környéket. Találtam egy élelmiszer boltot, azon belül török étkezdét is üzemeltettek. Két fiatal srác volt az eladó. Beszélgetni kezdtünk, az egyik fiú iráni volt, ő nem tudott angolul, a másik afgán srác, ő egy picikét tudott. Vegetáriánus ételük nem volt, ezért felajánlották, hogy vegyek meg egy mirelit vega pizzát, ők majd megsütik nekem. Éltem az ajánlattal. Amíg sült a pizzám, átszaladtam a szemben lévő fitness terembe érdeklődni az órákról. Ki is néztem egy másnap reggeli pilates, és esti hot jóga órát. Az elkészült pizzámat visszavittem Mehdihez és megettem a padon. 

Mehdi az ígért 20.00 órára megérkezett, egymás nyakába ugrottunk, hiszen lassan két éve nem láttuk egymást. Ugyanakkor ez volt az első alkalom, hogy egy vendégemet visszalátogattam. Bementünk a lakásába, Iva közel két hete költözött ki a lakásából, ami finoman szólva meglátszott. Hogy is mondjam, volt egy kis kupi. Mehdi egyből leült egy "Welcome to the Netherlands" cigarettát tekerni, nem tiltakoztam. Megosztottuk egymással nagyjából mi történt velünk az elmúlt két évben magánéleti fronton. Miután kellemes röhögős állapotba kerültünk, lesétáltunk a tengerparthoz, a környék eszméletlen jól nézett ki. Átöleltük egymást és bámultuk a tengert szótlanul.  

Elmeséltem Mehdinek hazafelé, hogy milyen jófej srácok voltak a boltban, mondta, hogy néhányszor már ő is vásárolt ott, de sohasem dumált velük. Beugrottunk hozzájuk is alkoholt venni. Mehdi beszélgetett velük fársziul, és azeriül, mint kiderült az iráni srác azeri területről származik, azaz nem perzsa, az afgán srác pedig beszél fársziul. Olyan jól elvoltak, hogy kaptam kedvezményt a cider vásárlásomból. 

Mehdi adott egy chip kártyát, amire csak pénzt kell tenni és használhatom a tömegközlekedésre, mivel másnapra már nem vettem napi jegyet. Felszálláskor és leszálláskor oda kell érinteni egy ajtóban található készülékhez. Adott kulcsot is a lakásához. 

Csütörtökön megjelentem a 10.30-as pilates órán. Kiderült, hogy az első alkalom ingyenes. Őszintén elmondtam nekik, hogy turista vagyok, csak ma és másnap fogok jönnie edzeni, nekem nem érdemes ingyen jegyet adniuk. De mondták, hogy ez mindenki számára érvényes. Sőt, még adtak ingyen jegyet az esti hot jóga órára is. Belgiumban még a WC-ért is pénzt kértek, itt ingyen van a torna óra. Imádom Hollandiát! A pilates remek volt, átmozgatott rendesen. 

Óra után a harmadik helyen találtam hágai "BKV" automatát, ahol feltölthettem a kártyát pénzzel. A boltos srác tette rá a pénzt a saját bankkártyájáról, mert az enyémet nem fogadta el a gép, persze utána odaadtam neki a 10 Eurót készpénzben. Felültem a villamosra és kiugrottam a centrumban ebédelni. Találtam egy vegán étkezdét és boltot, ahol 4.5 Euróért rendeltem valamilyen holland vegán ételt. A boltban kizárólag kártyával lehetett fizetni, készpénzt nem fogadtak el. Mikor megkérdeztem, hogy mi ennek az oka, a válasz az volt, hogy mert gyorsabb, és biztonságosabb. Ugyanakkor a szomszédukat nemrég rabolták ki pisztollyal, azóta nem akarnak készpénzt tartani az üzletben.

Ebéd után visszaültem a villamosra, és kimentem Delftbe. A megérkezésemkor azonnal éreztem, hogy ez a mostani utam legremekebb helye.

Eszméletlen aranyos kacskaringós utcák, hídról fel-le sétálás, minden sarok más, minden utca hangulata változik. Sétáltam, álmélkodtam és fényképeztem.

És végre azt éreztem, hogy ez az én helyem, és szívesen maradnék itt még több napot is. Megnézetem egy református templomot (3.5 Euró). Vettem a téren holland waffelt (1 Euró), és pörkölt mogyorót (2.75 Euró).  

Találtam egy szimpatikus kávézót, kiültem a teraszra és bámultam az elhaladó turistákat.

Utána elmentem vásárolgatni mindendéle haszontalan cuccokat és ajándékokat: hűtőmágnes, képeslap, malacpersely és virágmagok virágládával. Sajnos Delftes pólót elfelejtettem venni. 

Este visszavillamosoztam Hágába, hazajöttem, felporszívóztam és felmostam mindenhol thank you gift gyanánt, és elmentem az esti 20.30-as hot jóga órára. Az óra utolsó 15 percére teljesen kikészültem. Olyan, mint a bikram jóga óra, itt is felfűtik a termet kb. 35-40 fokra, csak nem párásítják a levegőt. Én voltam az egyetlen jógázó, aki hangos nyögésekkel próbálta túlélni.. De végigcsináltam! Hazafelé összefutottam az éppen parkoló Mehdivel. A hosztom az otthonába belépve nagyon boldog lett az ajándékomtól, mondta, hogy a tiszta lakás most sokkal jobban esik neki, mintha fizetném az esti söröket valahol. 

Kövess Facebookon és Instagramon is!  

További Delft fotóim itt.