2019.07.08. 10:58

Amikor éjszaka kizártak a CS szállásomról Osloban

A történet itt kezdődött el. 

Ott álltam a zárt ajtó előtt 01.15-kor pénz és telefon nélkül és az egyetlen opció az lehetett, hogy leülök a földre az ajtó elé és várok reggel 05.00-ig, amig Thomas haza nem jön. Addig persze visszamehetek a BBQ partira is. Elindultam lefelé, és meghallottam egy nyitott ajtó előtt, hogy lengyelül beszélnek, bekopogtam és a lenti társaság egy részébe botlottam. Ők is a házban laknak, négyen bérelnek egy lakást. Elmondtam nekik mi a helyzet, és az egyik srác azonnal felajánlotta, hogy aludhatok nála. Benéztem a szobájába, amiben volt egy nagy ágy és kész. - És - mondom - te hol alszol? Azon ne aggódjak - jött a válasz. Ő most elmegy bulizni, és csak reggel jön haza. - Aha... A srác nagyon részeg volt, és semmit se beszélgettünk lenn. Elképesztően rugalmas és laza vagyok, de ennyire nem, vagyis persze még mindig jobb, mint a lépcsőház. Gondoltam úgyis felébredek, ha hazajön, majd akkor elhúzok. DE! Mi van, ha Thomas közben hazajön, bedől aludni és megint nem ébred fel megint senki, ha kopogok? Mi van, ha 04.30-ra állítom az ébresztőt, felmegyek az ajtóhoz, de jóval később ér haza? 

Egy hatfős társaság a konyhában ivott, akkor már csak lengyelül beszéltek, közben persze ketten is próbáltak vígasztalni, közben ment az erőszakos vodka kínálgatás, ami nem tett jót a hangulatomnak. A szobáját felajánló srác feljött az ajtóhoz, és elkezdett istentelenül dörömbölni. Erre se jöttek ki, én meg erélyesen rászólltam, hogy baszki ezt hagyja abba! Ebből baj lesz. Aggódtam, hogy a szomszédok is mindjárt kijönnek, rendőrséget hívnak stb. Kurvára nem akartam a norvég rendőrségnek magyarázkodni Osloban. Visszamentünk a lakásba. 

images_1.jpeg

Aztán eszembe jutott az afro-lengyel mixer lány. Leszaladtam hozzá a kertbe, elmondtam neki mi történt és megkértem rá, hogy aludhassak az ő szobájában. A lány nagyon bizonytalanul felállt, és elindult imbolyogva felfelé. Na mondom, ez teljesen kész. Kb. akkor értünk ahhoz a ponthoz, hogy mindenki picsa részeg volt, és én voltam az egyetlen józan személy, aki ugyebár végig csapvizet ivott. Feljöttünk a másodikra, majd látom, hogy még egy emeletet feljön, és elkezd kopogni az ajtónkon. Leállítottam. - Mit csinálsz? - Csak ellenőrzöm.. - De mi a szart? Mondtam, hogy mi történt nem? A lány teljes káosz volt. Mondta, hogy a férje hazajön és a kanapén fog aludni, szóval náluk nem aludhatok, de aludjak a lakótársa szobájában. 

Bementünk a konyhába és az egyik szintén józan srác (hopsz mégis van még valaki rajtam kívül beszámítható állapotban) megkérdezte, hogy fel tudunk-e valakit hívni? Mondom nem tudok fejből egy telefonszámot se. Aztán beugrott, hogy COUCHSURFING.COM. A fiú ideadta a mobilját, én beloggoltam a profilomba, igy meglett Thomas telefonszáma és felhívtuk. Az ágykínáló fiú beszélt értelmetlenül részegen vele lengyelül, majd Thomas kért engem. Elmondtam nagyon bocsánatkérően neki, mi történt. Thomas kiakadt, hogy vélhetően felébresztettük a lakótársait és ő lesz emiatt bajban. Mondom nem hiszem, mert nem nyitott senki ajtót.. Azt nem vettetem be opciónak, hogy talán direkt? Kérdezi - Be tudsz jönni a belvárosba? Mondom be, de nem lesz nálam telefon, nem tudsz felhívni, és google maps nélkül nem biztos, hogy megtalálok bármilyen találkozási pontot.. Mondta ok, akkor hazahajt a riksával. Legyek a kapuban 03.15-kor. Thomas elindult haza, hogy kinyissa nekem az ajtót. 

Még egyszer felhívtam 03.00-kor, mondta, hogy pontos lesz. Lenn megvártam. Mondom neki, elnézést, kurvára sajnálom ami történt: Mire ő - You should! Ohh - mondom magamban, - leszek én itt nagy bajban másnap. Felszaladt kinyitni az ajtót, én addig lenne vigyáztam a riksájára. Aztán felmentem és még igy korábban nem örültem egy CS szállás látványának a cuccaimmal együtt. 

Délelőtt reggelizés közben találkoztam a lakótársaival. Mosolyogva köszönt nekem mind. Elmondtam mi történt az éjjel. Őszinte megdöbbenés. Mindenki méllyen aludt és semmit nem hallottak az egészből. Hálistennek! 

Délután találkoztunk Thomassal, egy zenés csoportos meditációra mentünk. Mosolygott, de azért volt két lépés távolság. Egy elképesztő helyes 195 cm-es norvég barátja jött vele. Én csak kiváncsi voltam a meditációra, milyen részt venni, megélni, de nem énekeltem a csoporttal. Valahogy személyiség-idegen tőlem a goranga goranga hare krisna ezerszeri ismételt eléneklése. 

Hazafelé menet megbeszéltük mi történt. Thomas a lakótársai miatt aggódott, megnyugtatónak találta a választ, hogy senki nem ébredt fel a kopogásunkra. A dörömböléses fokozást nyilván nem osztottam meg vele.. Elnézést kértem újra vagy kétszer. Azt kibirta a biznisz, hogy miattam haza kellett tekeri, de akkor is borzasztó kellemetlen valakinek nyűgöt okozni, na nem mintha nekem ne lett volna ennél sokkal problémásabb ügyem couchsurfer vendéggel. 

És, hogy miért nem vittem magammal a barbeque partira a mobilomat? Mert azt gondoltam, hogy senki nem hív engem éjfélkor, akkor meg minek. 

A bejegyzés trackback címe:

https://couchsurfing.blog.hu/api/trackback/id/tr3114931422

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.