2014.04.15. 11:19

I Amsterdam

Péntek reggel lementem a tengerpartra fényképezni még Hágában. Tettem egy hosszú sétát, az idő picit szeles, de alapvetően meleg volt. Mosolyogva sétáltam kb. 2 órát, minden szembejövő arc békés és kedves volt. Magányos tengerparton egyesül sétálni terápiás foglalatosság.

beach.jpg

Találkoztam kutyájukat sétáltató helyiekkel, a gazdájuk labdát dobott be a tengerbe, a kutya boldogan berohant, elkapta, majd visszahozta. 

kutya.jpg

Dél körül kimentem a pályaudvarra a csomagommal, és felszálltam egy fél órával később induló vonatra Amszterdam felé. 11 Euró volt a jegy. Megérkezéskor elzártam a táskámat a csomagmegőrzőben. Kiérve a pályaudvarról sokkoló volt a tömeg, ami hömpölyögve áradt mindenfelé. Eleve picit elveszve éreztem magamat egy idegen városban, hiszen csak fogalmaim voltak arról, merre kéne elindulnom. Ezzel a mennyiségű szembe haladó embertömeggel, talán még Londonban sem találkoztam eddig. 

Pár száz méterrel később belebotlottam egy szex múzeumba, 4 Euróba került a jegy. A tárlat eleinte nagyon érdekesnek tűnt, később inkább unalmasnak. Zavartan röhögcsélő turisták vettek körül mindenhol. Ritkán látni ilyen sok embert egy múzeumban otthon :-). Amit nem értettem, hogy nem volt gift shopjuk, pedig azzal sokkal több pénzt tudnának keresni, mint a belépőjeggyel..

20140411_154825-PANO.jpg

Onnan elsétáltam a Királyi Palotához, vettem jegyet 20 Euróért, de nagyon megérte. Eszméletlenül gyönyörű belülről, érdekesek voltak a külön tárgyaló és privát szobák is, amit anno még Napoleon használt, aki 2 évet élt itt. Néhány szobát lezártak egy derékig érő üveg lappal, csak be lehetett nézni, de nem lehetett bemenni. Nagyon sajnáltam, mivel szívesen körbementem volna minden szobán. Kiderült, hogy nem mindig van nyitva a palota, ugyanis, ha a királyi család Amszterdamban tartózkodik, akkor itt laknak a második emeleten, és arra az időre bezárják a kapukat a látogatók elől. Nem tudtam, hogy a második emeleten van a család privát lakosztálya, egy múzeumi alkalmazottat kérdeztem meg hogyan juthatok feljebb. Az volt a válasz, hogyha a királyi család tagja vagyok, akkor egész egyszerűen. Gyorsan reagáltam, hogy jaja, az vagyok. Sajnos nem hittek nekem. Egy másnapi bulin elmeséltem egy helyi amszterdami kb. 45 éves nőnek, hogy hol jártam, aki annyit reagált erre, hogy ő még sohasem volt a királyi palotában. Igen, ezt ismerem, több couchsurfer vendégem volt már olyan helyeken Budapesten, ahova eddig még én se mentem el. 

Később végigsétáltam a bevásárló utcán, eltelt néhány óra, és még nem éreztem, hogy megérintene ez a város. Közben felhívott a holland lelki társam, mondtam neki, hogy épp egy mozi előtt állok és a műsort böngészem, mert kedvem támadt moziba menni. Ettől ő teljesen kiakadt, hogy ne vesztegessem az időmet mozira, ha csak 2 napom van Amszterdamra. Meggyőzőtt, otthagytam a mozit és beültem egy Starbucksba.... ami szintén időpazarlás, de a leveleimet akartam csekkolni, és kicsit belenézni a magyar hírekbe. Mondjuk pont annyi időre ragadtam ott, mint egy film. Onnan lesétáltam a folyóparthoz, hidakon keltem át, és kezdtem érezni és élvezni a várost. 

hid.jpgEgy pici mellékutcában bementem egy coffee shopba. Kívűl és belül is afrikai feketékkel volt tele, és a designja úgy nézett ki, mintha a Trainspotting filmben a srácok lakásának egy szobája lenne. Egy úrilány nem ment volna be. Kértem egy space cake-t, és elmondtam az eladónak, hogy sütit kb. 3 éve ettem utoljára, és füvezni gyakorlatilag nem szoktam. Azt ajánlotta, hogy a sütinek maximum 1/4-ét egyem meg egyszerre. Közben elmesélte, hogy jointot lehet szívni benn, de cigarettát nem. Ha az ellenőrök valakit dohányzáson kapnak benn, akkor bezárják a helyét. Valamint ha egy 18 éven aluli akár csak a menüt nézegeti benn, akkor is bezárják a kávézóját. Szóval elég szigorúak a szabályok és rendszeresen ellenőrzik őket. Rögtön a kávézóban kibontottam a terméket a csomagolásból, és megettem az 1/8-adát, nem mertem többet. 

20140411_183913.jpgUtána már csak sétáltam, vásároltam pár dolgot, majd kimentem a pályaudvarra felkapni a táskámat. A hosztom lakáskeresése közben picit eltévedtem, többször kellett útbaigazítást kérnem. A Red Light Districken sétáltam keresztűl, ami csak onnan tűnt fel, hogy 10 méterenként volt egy szex shop. Némelyik egész érdekes kirakattal rendelkezett, gondoltam ide majd érdemes lesz visszatérni, de már nem maradt időm a nézelődésre. 

Fél órával hamarabb érkeztem meg a megbeszélt időponthoz képest. Lorenzo a Rembrand ház mellett lakik. Beültem a vele szemben található kávézóba vacsorázni és internetezni. Egy hagymalevest rendeltem latte macchiatoval. Huszadik hosztom, Lorenzo ott vett fel, majd mentünk is át hozzá. Lorenzo (28) kb 30-30 alkalommal volt vendég és hoszt egyaránt. Velencéből származik, a többi olasszal ellentétben fehér bőre, kék szeme és nagyon szőke haja van. Egy mobil applikációkat készítő cégnél dolgozik, mint fejlesztő. 3 éve él Amszterdamban, és nem kíván hazaköltözni a jövőben sem. Esetleg csak sokkal később, egyelőre világpolgárként egyéb Európai városokban akar élni. Ez a kilátás a nappaliból. 

lflat.jpgLorenzo egy nagyon udvarias úriember mentalitásával rendelkezik, valamint szereti a dolgokat a maguk természetességében megélni. Ő is bicajozik mindenhová, és szeret dumpster divingből ételt hazavinni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mikor zárnak a piacok, akkor odamegy, és elkéri azokat a zöldségeket, gyümölcsöket a piacosoktól, amit úgyis kidobnának, mint megmaradt felesleg. Boltokkal ezt nem lehet megcsinálni, mert bizonyos EU egészségügyi jogszabálok tiltják, hogy akár jótékony, akár más célből az áruházak odaadják ezeket az ételeket. Ausztráliában azonban kiteszik az aznap lejáratú ételeket a kukák mellé, aminek még semmi baja, de ők már másnap nem értékesíthetik. Itthon is igazán bevezethetnék ezt az áruházak, bár valószínű ugyanaz az EU-s jogszabály vonatkozik ránk is. Rengeteg étel végzi a szemétben, miközben sokak szivesen elvinnék. Sajnos a piaci maradék vadászat sem működne nálunk. A piacosok magukkal viszik, vagy féláron akarják a termékeiket eladni az érdeklődőknek. Esetleg ti tudtok olyan budapesti piacról, ahol működik a dumpster diving? 

Lorenzo a piacokon felszedett ételből vacsorát főz hétvégente, és meghívja a barátait. A dumpsteresekből már kialakult egy kisebbfajta közösség, vegyítve a piacos eladókkal együtt. Megbeszélik, hogy ki mikor és hol fog főzni, és hetente egyszer egymásnál vacsoráznak.  

Aznap este nem mentünk sehova, maradtunk otthon és beszélgettünk. Lorenzo elmesélte a szakítása történetét és hátterét, és én is elmeséltem neki az enyémet. Elmondtam azt is, hogy most nagy változásokon megyek keresztűl, ami lefoglalja nagyon ezeket a hónapjaimat, egészen nyárig, utána kicsit könnyebb lesz. 

Másnap délelőtt elmetem bikram yoga órára az egyik helyi stúdióba, 15 Euró volt a jegy. Itt kissé más szabályok voltak, mint otthon. Megkérik a hallgatókat, hogy ne igyunk vizet az óra alatt, csak ha nagyon szükséges. Voltam már Pesten három stúdióban, Londonban, Berlinben és Brüsszelben is, mindenhol ugyanaz a 26 gyakorlatsor van, itt az egyik ászanánál nem használnak törülközőt, ellentétben az összes többi stúdióval. Én magam több ászanánál is használok, hogy megkönnyítsem magamnak a nyújtást, ezt itt sajnos nem vették jó néven, többször kedvesen ugyan, de rámszóltak, hogy ne tegyem. 

Onnan elvillamosoztam a Van Gogh Múzeumba, először sokként ért a sor, ami ott várt rám. Reményvesztetve beálltam és vártam, vártam, nem igazán haladtunk előre.

20140412_123353.jpg10 perccel később eszembe jutott az online jegyvásárlás. Vettem is gyorsan egy jegyet a mobilomon 15 Euróért, a timed ticket 14.00-től volt érvényes, akkor épp 13.10-volt, így elmentem a közeli szupermarketbe Csabának stroppenwaffelt venni, és magamnak ebédet. A bolt egyszerűen lenyűgöző volt. Hosszú falak egészséges egyszemélyre csomagolt ételekkel, alig tudtam választani, pont olyan ételekkel voltak tele, amit én szeretek. Vettem gyümölcsöt, zöldséget, halat, mind kis egy alkalmas csomagolásban, kiültem a múzeum térre a fűre piknikezni, sütött a nap, néztem a körülöttem játszó gyerekeket és kényelmesen megebédeltem. 

cser3.jpg

14.00-re visszamentem a múzeumba, és soron kivüli kapun egyenesen beengedtek. A múzeum érdekes volt, örültem, hogy megnéztem, nagy rajongója vagyok Vincent Van Goghnak. Itt Amszterdamban tanultam meg azt is, hogyan kell helyesen kiejteni a nevét. Nagyon nehéz, többször kellett gyakorolnom, és közel sem V-vel és G-vel kell mondani.  

 

Kövess facebookon és instagramon is!

További Amszterdami képeim itt.

Folytatjuk.. 

A bejegyzés trackback címe:

https://couchsurfing.blog.hu/api/trackback/id/tr456038393

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.