2013.07.15. 09:52

Két napig saját szakácsom volt

Latvia_flag.jpgÖtvenhetedik vendégem a lett Emilia (29) pszichológus egy néhány napos bécsi túrából érkezett hozzám 2 éjszakára. 5 napot lesz Budapesten, másodjára jár hazánkban. Két éve tagja a CS-nek, 12-12 pozitív referenciája van mint vendéglátó és vendég egyaránt. PhD képzés keretében tanít egy egyetemen. 18 éves korában költözött Londonba, otthonának Izraelt tekinti, bár ott csak 3 hónapot élt.

Az első estét a teraszomon töltöttük, mert én az előző estéből regenerálódtam. Emilia vegán, és imád főzni, gyorsan el is ment a helyi kisboltba bevásárolni, és készített nekünk paradicsomos gombás szószos tésztát. Ő sörrel és cigarettázással vezette le az estét, én a nikotintapaszomnak köszönhetően csak vízivással. Viszonylag sokat beszélgettünk a bevándorlási politikáról, mit jelent ma angolnak, britnek, magyarnak és izraelinek lenni. Szerinte ha valaki Angliában él, asszimilálódik a helyi kultúrába, akár érezheti magát angolnak is. Szerintem ha csak odaköltözött, és nem ott született, és a szülei sem angolok, akkor maximum csak britnek, azaz én magam érzek különbséget a kettő között: mit jelent english-nek vagy british-nek lenni. Emilia szerint nincs különbség. 

Emilia London külvárosában él zöld környezetben. Nem bánja, hogy egy órát kell utaznia a munkahelyére. Naponta másfél órát sétál otthon. Szereti a munkáját, imád otthon főzni és alapvetően otthonülős természete van. Nem szeret étterembe menni, mert fontos neki, hogy tudja mi van az ételben, amit megeszik. Ha egyedül utazik, akkor couchsurfinget használ, de ha a barátjával megy valahova, akkor hotel szobát foglalnak, mert fontos neki a magánélet, és, hogy kettesben lehessenek. Bár nem kérdeztem, de valószínűleg hisz a horoszkópban, mivel megkérdezte tőlem, hogy nekem és a páromnak mi a csillagjegye. Én nem hiszek benne, de válaszoltam. Fogalmam se volt, hogy mi a pasim csillagjegye, de megmondtam neki mikor született.

Emilia alapvetően zárkózott természetű lány, magától nem igazán mesélt semmit az életéről, egyenként "kellett" rákérdeznem a részletekre, hogy megtudjak valamit a múltjáról és a környezetéről. Igyekeztem persze nem tolakodó lenni. Emilia alapvetően beszédes, érdeklődő, és nyitott gondolkodású okos lány. Mindketten elég határozottak vagyunk, sok mindenben teljesen fedi egymást a véleményünk, sokmindenben csak részben. Viszont alapvetően tiszteljük egymás integritását, sosem próbáltuk meggyőzni egymást, ha valamiben ellentétesen vélekedtünk.  

Emilia több mint 10 éve él az angol barátjával, de csak akkor hosztol surfereket, ha külföldön van néhány hónapig. Élt így Ausztriában, Franciaországban, és hamarosan Krakkóba költözik néhány hónapra egyedül, ahol szintén fog vendégeket hosztolni. 

Emilia is járt nemrég Barcelonában, és az én egyik barcelonai hosztom látta vendégül őt is. Jót nevettünk ezen, hogy milyen kicsi a világ.  

Photo1 (92).jpg

Tegnap 11.00-kor keltem, Emilia már fenn volt egy ideje, gyorsan elszaladt a boltba bevásárolni, majd készített babos zöldséges reggelit humusszal és avokádóval, ami isteni finom és laktató volt. Utána bebuszoztunk a városba és a Batthyányi tértől besétáltunk az V. kerületbe. Ittunk egy kávét a CCC-ben és néztük a sátálgató turistákat. Javasoltam neki, hogy nézzük meg a Bazilikát, de nem akart bemenni. A toronyba a tériszonya miatt nem mentünk fel. Szerinte minden templom egyforma. Kérdeztem, hogy mi a véleménye (a kedvenc templomomról) a Sagrada Familiáról, szerinte impresszív, de nem nyűgözte le különösképpen. Emiliát ma már nem érdekli a múzeumok, templomok stb. Mindig meglepődök ha valaki ezt mondja nekem, bár alapvetően építészet és kultúra junkie vagyok, egy utazás múzeumok és épületek megnézése és fotózása nélkül számomra elképzelhetetlen.

A kávézóból elgyalogoltunk különböző kerülőkkel a Városligetig. Útközben egy Andrássy úti étterem teraszán megláttam a nővérem családját: a keresztlányomat, az unokaöcsémet és az exsógoromat. Igazából csak azt vettem észre messziről, hogy egy ismerős alak felugrik és örömmel bámul rám. Ez volt a "kislányom", Száva. Odamentünk hozzájuk, megölelgettem őket és bemutattam nekik a vendégemet. Picit dumálgattunk, kiderült, hogy hamarosan Amszterdamba utaznak hármasban. Én még sosem voltam Hollandiában. Elbúcsúztunk és továbbsétáltunk a Hősök tere felé.

Tettünk egy rövid sátát a parkban, körbejártuk a Vajdahunyad várát és a tavat, majd bemetróztunk a Széna térre. 17.30-kor kezdődött a Bikram Yoga óra. Két és fél éve nem voltam bikram órán, nem is bírtam végigcsinálni. A 90 perces óra letelte előtt 15 perccel kijöttem a teremből. Beültünk a közeli kávézóba regenerálódni, majd hazajöttünk. Emilia nagyon fáradt volt, mert csak 7 órát aludt, ami nem elég neki. Én 9 órát aludtam és ittam 3 kávét aznap. Hazajöttünk. Útközben Emilia arról kérdezett milyen volt élni Magyarországon 1956 után. Tartottam egy rövid összefoglaló "történelemórát" az 1950-es, hatvanas, hetvenes és nyolcvanas évekről.

Megérkezésünk után rohamszerűen rámtört az éhség, Emilia készített megint valami finom gombás zöldséges vacsorát, én sütöttem hozzá zsömlét. Minden főzése után ő mosogatott el mindent, ettől már kicsit túlkiszolgáltnak éreztem magam, bár jó érzés volt egy "saját" séfet szállásoltatni 2 napig :-). Később elővettem a számítógépemet, amire Emilia szó nélkül bevonult a szobájába. Könnyen rá tud hangolódni a másik emberre, ez nagyon pozitív tulajdonság. 22.00 után még beszélgettünk picit, majd jó éjt kívántunk egymásnak.

A bejegyzés trackback címe:

https://couchsurfing.blog.hu/api/trackback/id/tr625404902

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.