2017.09.17. 14:09

A világ egyik legjobb luxusszállodájától a földön alvásig, ez volt Párizs első 3 napja

Pontosan 10 éve nem voltam Párizsban. És szinte giccsesen romantikus már, mikor a pasid meghív Párizsba, hogy töltsetek el együtt két napot, ami igazából csak 19 óra volt. Mikor mondta, hogy másnap hazajövünk, annyit reagáltam, hogy nincs az az Isten, hogy én Párizsból hazajöjjek másnap. Az én jegyemet 5 naposra vettük. Apropó, még soha nem vett nekem senki repülőjegyet korábban, én viszont már nagyon sokmindenkinek vettem. Tegyük hozzá, hogy a konferenciáim külföldi előadóinak, de olyan jó lehet rajta keseregni, hogy én majdnem minden évben veszek valakinek repjegyet, nekem meg senki sem vesz :-) Hmm, most jut eszembe, hogy még 2012-ben a Szimplában megismerkedtem egy gambiai-skót pasival, Gambiában és Skóciában él, arab szülők nem tudom honnan, és reggelig beszélgettünk, aki pár nappal később küldött nekem egy repjegyet Londonba, hogy találkozzunk újra. Wizzair repjegyet küldött, amit pontokra vett, és nem vett hozzá csomagot, azt nekem kellett :-) Szóval ez nem számít. Kimentem és aznap összejöttem Dinnel, a londoni brit CS hosztommal, akivel közel két évig maradtam együtt. 

Délután érkeztem Párizsba egyedül, és bevittem a szállodába a csomagomat. Délután kávézgatás és városnézés volt, majd 20.00-körül beültem a bárba. Ez egyébként ParkHyatt Paris Vendome Hotel volt, ami Párizs top 5 szállodái közé tartozik. Egy 2000 forintos póló és egy retro térdnadrág volt rajtam, a bár felszolgálói meg úgy néztek ki, ha rajtam órákig dolgoznának sminkesek, stylistok, fodrászok stb, akkor sem tudnék olyan jól kinézni, mint ők úgy mindannyian. 

dsc_0409.JPG

Elkezdtem egyedül borozni és olvastam közben, este 21.00-re vártam, hogy majd megérkezik, becsekkol és csatlakozik hozzám. Miközben ittam a 40 Eur/dl borokat, arra gondoltam, hogyha mondjuk ráesik egy féltégla idefelé menet, és ezt nekem kell kifizetni, akkor el is költöttem az első 2-3 napos büdzsémet a bárban :-). A pincérek ugyanolyan kedvesen, barátságosan és udvariasan viselkedtek velem, mint a bár többi vendégeivel, akik mind tökéletesen voltak felöltözve, értsd, nem olcsó ruhában voltak.

Egyébként valahol a vendéglátás professzionalizmusa itt jelenik meg, hogy a sznobizmust nem szabad éreztetni a vendégekkel. Másrészt rengeteg szupergazdag művész, énekes (Rihanna kedvenc párizsi szállodája, mondjuk spec ő mindig extravagánsan néz ki) foglal ebben a szállodában is szobát, akik szintén szakadtan néznek ki (igaz az a szakadt póló mondjuk 80 000 Ft volt), azaz megtanultak nem itélkezni. Kiszúrom a leplezett lenézést, én az idióta és ostoba emberekre szoktam így nézni, azaz felismerem milyen az, de nekik tényleg a szemük se rebbent a kinézetemtől. A lakosztályunk egyébként 1000 euróba került egy éjszakára, szóval nyilván kedvesek lesznek velem, még akkor is ha szegénynek nézek ki. 

Külföldön sosem aludtam még luxus szállodában. Pesten már aludtam a Merriottban, a Sofitelben, Kempinskyben és az Iberostarban, de ezen szálllodák szinvonala nem összemérhető a ParkHyatt Paris Vendome Hotellel. Sajnos a Spa részt nem próbáltuk ki, bár minden review agyondicsérte. Két fürdőszoba és két öltözőszoba járt a nappalihoz és a hálóhoz, egyébként kényelmes is volt. Az ágy kb 3 méter széles volt. Pont úgy, mint a filmekben. 

2017.09.09. 11:56

Kurvára nem szabad itt sírni, különben zsákmányállat leszek

Pénteken kora este találkoztam a második hosztommal, Azariaval. Ő is úgy lett, hogy küldött nekem egy felajánlást a hosztolásomra a publikust request után. Nem nagyon szántam rá időt, hogy saját magamnak találjak vendéglátót, és kényelmesen beesett 40 felajánlás is, én meg kiválasztottam két srácot közülük. Azaria francia rapper, elég érdekesnek tünt ahhoz, hogy két napot vele töltsek. 

Volt velem egy görgős táskám, egy hátizsákom és addigra lett egy oldaltáskám is. Ültem a lépcsőn az irodája előtt, majd feltünt egy nagyon édes fiatal srác a zenésztársával együtt. Közölték, hogy egy házibuliba mennek, azaz inkább egy amolyan beszélgetős estére, és van-e kedvem velük menni. Nyilván ilyenkor a jó vendég alkalmazkodik a hosztja programjához, azonnal rábólintottam, hogy persze menjünk. Elsétáltunk egy lakáshoz, ahol már három fiatal lány ücsörgött a kanapén. Két francia, és egy ukrán lány, közösen bérlik a lakást. 

A lakásban valami undorítóan nagy kosz és rendetlenség uralkodott, és enyhe kesernyés szag lengte körül a légteret. Járófolyosók alakultak ki a sok földredobott cucctól, a konyha és a fürdőszoba.. nos, a legmocskosabb elményeim közé sorolom, ahol valaha volt szerencsém járni. Soha nem értettem az ilyet, hogy lehet így élni, de viszonylag több ismerősömnél is volt szerencsém ezt látni, még huszonéves koromban, már nem lepődök meg az ilyesmin. A nappaliban ültünk le, én egy sarokba egy kényelmes fotelbe helyezkedtem be (előtte lepakoltam róla a cuccokat), és a hosztom, a három lány, az időközben megérkező szintén francia pár.... végig franciául beszélgettek. Miután néhány perc alatt felmértem, hogy ez nem is fog változni, elkértem a wifi jelszót, és elfoglaltam magam a mobilommal. Nem, nem mondtam nekik, hogy beszéljenek angolul, mert ha erről maguktól nem jönnek rá, akkor annak egy oka van: nem akarnak angolul csevegni. Egyébként nem nyelvi akadályai voltak, a megérkezésemkor mindegyikükkel váltottam pár szót, és hibátlan volt az angoljuk. De ez amolyan francia dolog, franciák egymás között nem beszélnek angolul, akkor se, ha külföldi van a társaságukban. 

Az egyik ott lakó lány akkor készült el egy új dalával, amit megmutatott a társaságnak. Francia cuki dalocska volt, egyébként arról szólt, hogy minden férfi rohadjon meg. Ezt úgy tudtam meg, hogy elkértem a csajtól a dalszöveget, és beraktam a google translate francia-angol fordításba (a magyart használni haszontalan próbálkozás). Megnéztük még Azaria legújabb videóklipjét is. 

Éjfél előtt valamivel mindenki felállt, és a hosztom jelezte, hogy ideje.. hazamennem. Hoppá! Akkor tudtam rá, hogy Azaria nem jön velem haza, hanem a barátnőjével marad. Fuck, ha erről előre értesít, akkor már este 19.00-kor kimentem volna a házához kényelmesen. Mondjuk előre ki mondja ezt meg, hogy helló, vagy hazamész hozzám most egyedül, vagy eljössz velem egy házibuliba, ahol senki nem fog veled beszélgetni. Válassz! Vagy annak is örültem volna, ha nem az utolsó pillanatban figyelmeztetnek a hazaindulásra, amikor már igencsak szoros elkapni az utolsó vonatot. 

2017.07.22. 12:30

Extrém embertípusok a couchsurfingben

Mindenféle ember van a couchsurfingen, a hosztoknak saját szabályaik vannak, ki hogyan érzi jól magát a vendégeivel. Az én szabályaim annyi, hogy le kell venniük a cipőjüket a bejáratnál. Csak olyan vendég írjon, aki hosztolt és szörfölt is. Ha csak vendégeket fogadott eddig, az nem baj, de nem fogadok olyat, aki maga nem teszi vissza ugyanezt a közösségbe, csak használja a rendszert ingyen szállásra. 

Szeretem azokat a vendégeket, akik nagyon önállóak, és nincs szükségük rám 24 órában. Az elmúlt egy évben megváltozott az életem, ezért már nem járok el a vendégeimmel bulizni. Lehet hozzám csatlakozni délután a jóga óráimhoz, spinning vagy úszás edzéseimhez, este a futásaimhoz, vagy moziba jönni velem. Szivesen elmegyek velük sétálni, vagy időnként vehetünk egy üveg bort és megihatjuk otthon. Szeretek még velük közösen főzni. Szeretem azokat a vendégeket, akik gondolnak rám, és hoznak nekem valamit. Ki van írva az adatlapomra, hogy a szűz oliva olajnak és a mandulalisztnek örülök, mást ne hozzanak. Vagy a semmi is oké. Azt is ajándéknak veszem, ha a vendégem segít valamiben. A legutolsó svéd couchsurferemtől, aki 2 napja ment el nem kaptam semmit, viszont 5 dobozt odébb pakolt nekem a lakásban, amit én nem tudtam megemelni. A következő amerikai vendégem meg a kipakolásban fog segíteni az új lakásban. 

Íme néhány vendéglátótipus, akik az átlagos couchsurferektől merőben eltérnek, viszont mégis nagyon sok van belőlük. Ezen tipusok nem elszeparált ritka esetek. A többség persze normális couchsurferek, akik nem szabják meg a nemet, vallást, fajt, kort, öltözködést. 

A Naturisták - Meztelenül vannak otthon. Mindig. Télen is. Részletesen kifejtik az adatlapukon, hogy ők így élnek, és akkor küldj nekik requestet, ha ezt elfogadod. Azt is elmagyarázzák, hogy a szexhez ehhez semmi köze. Sokan közülük azonban elvárják, hogy te is meztelenül légy. Amikor a lakásában vagy, akkor le kell mindent venned magadról, akkor is ha fázol. Azt nem tudom, hogy menstruáló nők magukon tarthatják-e a bugyijukat, vagy alla natura vérezzenek össze mindent? 

A Meleg Naturisták - Kizárólag férfiakat, és főleg fiatal fiúkat fogadnak. Kiírják az adatlapjukra, hogy diákokat hosztolnak csak, ők maguk negyvenes-ötvenes férfiak általában. A szállás maga az ő nagy ágyuk, amiben aludni kell, csak opcióként vetik fel, hogy van vendégszoba is. Az egyik adatlap még azt is kiköti, hogy izmos legyen a vendég: "Shared bed available for intercontinental athletic naturist couples or students only." Meg szokták említeni azt is, hogy a ház "straight-friendly" (elfogadnak úgy is, ha te heteró vagy), de hát egy ágyban fogtok aludni meztelenül, és ez ne zavarjon. :-)

Engem nem zavarna, hogy egy naturistánál szörföljek, ha az nem kötelez engem semmire. Ha olyan kedvem van, akkor levetkőzöm, csak ne mondja meg senki, hogy ezt mikor tegyem. Bár nem hiszem, hogy meztelenre vetkőznék, mert itthon is van rajtam legalább egy bugyi és pántos felső, ha döglesztő 35 fok van, akkor is, ha egyedül vagyok. Az alapvető probléma nálam az, hogy a vendéglátóm megmondja mi legyen rajtam (azaz ne legyen), én meg csak annyit kérek a saját vendégeimtől, hogy vegyék le a cipőjüket. A naturista hosztok mindig férfiak. 

A Sprituálisak - A lelki összekapcsolódás a test harmónizációjával nagyon fontos. Azaz elvárják tőled, hogy naponta egyszer meditálj vele közösen, amiben közben a testetek is összekapcsolódik, és lelkeitek között átjár a szeretet és a béke. Nem, nem kell dugnotok (de persze okés, ha te is benne vagy), de összetekert-átölelt pózban kell valami nagyon mély lelki dolgot csinálnod a vendéglátóddal. És nekem itt megint a kellel van a bajom.

A Náci Vegánok - Hosszasan kifejtik a vegán életmód pozitív hatásait, és amíg nála vagy, be se vihetsz hús vagy tejterméket a lakásba. TILOS. Nem tudom, egyszer majd rádobok egy ilyenre egy levelet, hogy bocs, de kidobnád a csokimat a táskámból motozás után? Nekem ez praktikusan kivitelezhetetlen, minden nap főzök és húst is eszem. 

A Mélyen Vallásosak - Menni kell velük tempomba, és közös imádság minden nap. Leírják, hogy ők milyen vallásúak és neked is annak kell lenned, különben nem fogadnak. 

A Hosztolás Függők - Igent mondanak mindenkinek. Általában nincs saját életük a couchsurfingen kívül. Havonta átagosan 50-100 vendéget hosztolnak. Belefutottam egy ilyen lányba Görögországban, bár neki speciel nagyon is volt egy elfoglalt saját élete, szóval ezt azóta se értem. Vagyis értem, de mégsem. 

Az Irgalmas Szamaritániusok - Nem akar veled időt tölteni. Semmit se. Annyi időt találkozik veled, amíg beenged a lakásába, odaadja a kulcsot és megmutatja hol a fürdőszoba, konyha és vendégszoba, aztán eltünik és nem látod többet. Pont mint az ingyenes airbnb. 

Velem is előfordult már, hogy igent mondtam valakinek/valakiknek hetekkel az érkezésük előtt, és mikor megérkeztek, kiderült, hogy borzasztóan elfoglalt vagyok, és én is ingyen airbnb üzemmódban hosztoltam őket. Csak a legelején elmondtam, hogy ez van, nincs időm semmire, de itt a kulcs és Enjoy Budapest. Ez akkor szar, ha ő tényleg miattam jött, és szeretett volna velem lógni, és ilyenkor persze csalódottak. Az igazán easy going személyiség, meg ha tényleg normális couchsurfer szándékkal érezett, azaz örömmel lett volna velem, de látja, hogy a dolgok változtak, akkor ehhez is azonnal alkalmazkodik, és elfogadja, hogy maximum reggelente váltunk pár szót a konyhában, és így is hálás. 

2017.07.17. 00:47

Nem az számít, hogy van-e kedved hozzá, hanem, hogy mi a célod vele

11 évvel ezelőtt volt egy kapcsolatom, ahol extrém nagy volt közöttünk a korkülönbség, 32 év. Viszonylag hamar feltünt, hogy a pasim állandóan valami orvosi vizsgálatra járt, és rákérdeztem, hogy neked mi bajod van, hogy mindig dokihoz mész? Amire fanyarul mosolyogva válaszolt, hogy tudod így 60 év felett már teljesen normális, hogy orvosi rendelőket látogatsz rendszeresen. Ahhoz túl intelligens volt, hogy hozzátegye, hogy majd megtudod te is. De akkor elkönyveltem annak, hogy oké, én még 30 se vagyok, ez a dolog nekem még kurva messze van. Akkor még nem gondoltam, hogy a lószart van messze..

Nem volt soha semmi bajom, miért is lenne még csak közeledve a 40 felé? Gondoltam pár évvel ezelőtt is még... A derekam fájogatott már vagy 6 éve, de mivel senki nem volt gerincbeteg a közelemben, meg se fordult a fejemben, hogy ez gerinc probléma. Elkönyveltem magamban, hogy biztos meghúztam edzés közben az izmokat a derekamnál, pihenni kell pár napot és kész. És valóban ez el is mulasztott minden fájdalmat. A gerincsérvet oka egy csomag, komoly nyírómunka kell hozzá, hogy beüssön a krach. Két éve nyáron nekem túlcsordult a pohár, lebénultam 2015. júliusában. Aztán talpraálltam, kezelgettem magamnak a porckorongsérvemet, de a derékfájdalom nem múlt el. 2016. márciusában megműtöttek. Erről írtam már sokat a blogon. 

2016. decemberben elkezdett fájogatni a nyakam, de akkor még azt hittem, hogy elaludtam. Aztán februárban begyulladt a kisizületek a műtött területen a derkamnál. Akkor megijedtem, és Bene Máté segítségével megtaláltam Laurát, aki a Bene féle terápiát csinálja, és aki kihozott a gyulladásból egy hónap alatt.

Visszamentem a sebészemhez. Apropó, azóta elvittem hozzá a bátyámat, a sógornőmet, és az anyukámat is, mindenki gerincbeteg lett. Dr. Bánk András gyakorlatilag a családorvosunk lett az Országos Gerincgyógyászati Központban. Múlt héten csináltatott a nyakamról egy MR-t, és pár napja megtudtam az orvosomtól, hogy szegmentális instabilitás van a nyaki ötös csigolyánál, azaz a két csigolya lötyög egymás felett, degenerált, zsírosodott és... kurva rég óta ilyen. Az egyik volt pasim kérdezte tőlem a héten, hogy neked már saját sebészed van? Miért hívod "a sebészednek"? Mire pikírt iróniával reagáltam, hogyha egy orvossal másfél éve gyakorlatilag rendszeresen beszélsz, látogatod a különböző itt fáj és ott fáj a gerinced panaszaiddal, behordod hozzá a családodat, és évente kontrollra is kell járni hozzá a jövőben is, de mondjuk te speciel pár hónaponta mész, mert mindig van valahol bajod, akkor igen, a saját sebészed lesz, a "tied" lesz, és életed végéig fixáló orvos-beteg kapcsolatként bebetonozod magadhoz.

2017.07.05. 21:22

Összehoztam a norvég hosztjaimat egymással

Bergenben a helyiek jól öltöznek, jól néznek ki, nyilvánvaló a külsejükről, hogy jóléti társadalomban élnek, és van pénzük. Szerintem itt található az egyik legmagasabb egy főre eső Tesla gépkocsik aránya. Ha otthon bárhol sétálok Budapesten, ott a szembejövő tömeg nagy része olcsó ruhákat visel, az látszik az embereken, hogy nem költenek magukra. Itt mindenki frizurája, arca ápolt, ruhájuk igényes. Mindenki vízhatlan kabátban rohangál, ez alapfelszerelés, ha a város ahol élsz, kétóránként esőt zúdít a fejedre. 

20170617_141633.jpg

Miával előző este éjfélig beszélgettünk, elmesélte, hogy egy általános iskolai tanár adók levonása után havi 20 000 koronát keres, ami nagyjából 680 000 Ft. Ez a pénz elég arra, hogy normálisan megéljen az ottani árszinvonalon is, és ha a belvárosban akar lenni, akkor mondjuk mással együtt bérel lakást, vagy kijjebb költözik. Itthon egy általános iskolai tanárnak magántanítványokat is kell vállalnia ugyanezért. Mia zenei producer, egy helyi klasszikus zenét játszó zenekarnak szervezi a koncertjeit. Emelett egy kis négyfős kórusban énekel. Nincs barátja, és ettől kissé magányosnak érzi magát. Szeretné, ha lenne párja és az új lakásában összeköltözhetne valakivel. 

Mia nagyon szép lány, magas, kb. 180 cm és mindig magassarkú cipőt hord, még otthon is. Ezzel azt akarja kifejezni, hogy ő egy magas nő, és ez teljes valójában meg kell, hogy nyilvánuljon. Ezt ő fogalmazta meg így. Határozott elképzelései vannak mindenről. A harmadik napomat úgy kezdtük, hogy készítettem megint kettőnknek reggelit, majd átsétáltunk a lakásába, és segítettem neki IKEA bútorokat összerakni kb. két órán keresztül, aztán otthagytam a szüleivel és bementem sétálni a városba. Kapott tőlem ajándékba Pick szalámikat és Szamos marcipánt is. Azt hiszem ezzel a három dologgal együtt kimaxoltam a jó vendég fogalmát :-)

Visszamentem Mia albérletébe, és átöltöztem futócuccba. Az volt a terv, hogy felfutok a közelben lévő hegyre. Ebből az lett, hogy futottam 700 métert felfelé, majd onnan túrázásba váltottam, amíg fel nem értem a tetejére.

20170618_140552.jpg

Még sohasem kirándultam egyedül. Fantasztikusan felszabadító érzés volt, amellett, hogy harapni lehetett a levegőt, és mivel én sosem túrázok, rendesen kimerítő is volt a kaptatás. Fenn vettem bögrét, hűtőmágnest és fejkendőt. Lefelé menet futottam 2 km-ert, majd gyaloglásba váltottam. A városba érve próbáltam city pólót is venni, de nem találtam olyat, ami tetszett volna. Majd összepakoltam a cuccom Mia lakásában és átköltöztem az új hosztomhoz. 

2017.07.04. 12:32

Hogyan sértsünk meg egy szaúdit és egy norvégot 12 órán belül?

Bergen Norvégia második legnagyobb városa és szerintem a világon a legesősebb is. Minden nap esik az eső, áztat néhány óránként, délután meg úgy rendesen esik. A helyiek minden nap vízálló kabátot és nadrágot hordanak, a Helly Hansen alapruhatáruk, mint nálunk a HM és a kínai, csak az előbbi norvég is ráadásul, és sokkal drágább.

Mia, a hosztom mesélte hogy van arra egy jelzőjük, amikor az eső éppenhogy érinti az arcot, mondtam nekünk is van: szemerkél. Erre folytatta, hogy ugyanez a jelző egy érzelmi, szerelmi állapotot is kifejez, majd visszakérdezett, hogy a szemerkél jelent-e még mást? Mondtam neki - Hát mi unalmasan csak az esőre használjuk. Egy pillanatra elgondolkodtam a kérdésen, hogy használjuk-e még másra a szemerkélt, de gyorsan döntöttem, hogy nem.

Leszálláskor az első benyomás a hirtelen megcsapott jó levegő és persze hűvösség volt. Otthon 30 fok volt, amikor eljöttem, és 14 fokba érkeztem június közepén. A ligh trainnel próbálkoztam először, ami ott a helyi villamos, viszont kizárólag automatából lehetett jegyet venni és csak az aprót fogadta el, nekem meg 1000 koronásaim voltak. Visszamentem a buszokhoz, és vettem egy jegyet a belvárosba 120 koronáért. A villamos 35 lett volna. 

Mia (30), a harmincegyedik norvég hosztom egy hegy lábánál lakott, nagyon szép helyen, könnyen megtaláltam. Pont előző nap, június 15-én törölték el a roaming díjakat az EU területén, én meg 16-án érkeztem. A google maps útitervezés funkciója nagyon szépen működik, követve a kis kék pontocskát, és csak rajta kell maradni a kék útvonalon. 

20170616_223747-effects.jpg

Este 22.00-kor érkeztem, és még teljesen világos volt, ezt a három nap alatt nem sikerült megszoknom. Éjfél után volt ott sötét és hajnal 03.00-kor világosodott. A hosztom egy másik vendéget is fogadott az első este, amikor ott voltam. A lány orvostanhallgató Krakkóban, tanult Budapesten is három hónapot, és Szaúd-Arábiából származik. Ezt módfelett érdekesnek találtam, hiszen még sosem találkoztam gyári szaúdival, csak olyan amerikaiakkal, akik ott élnek, de az más. 

Volt egy csomó kérdésem az országáról, amire válaszolgatott, de egy idő után észrevettem, hogy nem szivesen teszi. Nem jutott eszembe, hogy vélhetően lépten nyomon mindenki ugyanazokkal a témákkal jön: nem vezethetnek autót, női egyenjogúság, burka viselet stb. (nem kötelező a burka, helyette egy egyenruha szerűséget viselnek a nők, a mélyen vallásosak hordanak burkát.) Nyilván nem kérdeztem rá autóvezetésre, túl evidens lett volna, csak megemlítettem én is, de megkérdeztem, hogy van e jogosítványa :-) Van.

Szóbahoztam a szíriai menekültek helyzetét, hogy mennyire ambivalens, hogy az összes közeli országok (majdnem szomszédok) mind gazdag olaj muszlim ország (Kuwait, Szaúd-Arábia, Egyesült-Arab Királyság, Bahrain), akik könnyen tudnának rajtuk segíteni, és mégis ők zárták le először a határaikat, így a menekültek képtelenek tovább menni Európa felé. Erre reagálva mesélte el, hogy a szaúdi állam kiadott egy közleményt, hogy a szaúdi orvosoknak és orvostanhallgatóknak tilos a szaúdi határhoz utazniuk, és orvosi segítséget nyújtani a szíriai menekülteknek. Akik megteszik, azokat megfosztják állampolgárságuktól. 

2017.07.01. 17:29

Megkérdeztem Rómában egy papot, hogy szokott-e maszturbálni

Van az a babona, miszerint ha Rómában vagy, és bedobsz egy pénzérmét a Trevi kútba, akkor vissza fogsz térni az Örök Városba. Első alkalommal 2005. áprilisában jártam ott, még decemberben foglaltam egy MALÉV jegyet. Egyik filmkritikus ismerősöm nyert egy ösztöndíjat, és a Magyar Házban, a Via Gulia-n kapott egy szobát fürdőszobával. A házban néhány szint kollégiumként üzemel művészek, irodalmárok számára. Egy szoba két személyre van kialakítva. A filmkritikus egyedül kapta meg a szobát teljes ott tartózkodására, ezért többek között engem is meghívott. 

Egy keddi napon érkeztem, és II. János Pál pápa előtte szombaton halt meg. Összehívták a konklávét, és lezárták a Sixtusi kápolnát. Valamint elképesztően kényelmetlen tömeg volt a városban, amit a világ minden pontjáról özönlő hívek okoztak. Én is elmentem a temetésre, ami azt jelentette, hogy álltam valamelyik téren, és kivetítőről néztem a temetési szertartását, és persze kellően meg voltam hatódva, hogy "részt vehetek" egy pápai temetési szertartáson. 

10 napra szólt a jegyem, és megihletett az egész római katolikus kereszténység vallási szelleme. A kollégium felső szintjei a Magyar Katolikus Egyház tulajdonában volt/van. Ott laknak magyar papok, akik a Vatikánban dolgoznak, és persze a konklávé miatt idehívott magyar bíborosok és kollégáik. Egyik nap kitaláltam, hogy gyónni szeretnék, és életgyónásra van szükségem, mivel akkor több, mint 10 éve nem gyóntam. Az életgyónás azt jelenti, hogy külön időpontot kapsz egy paphoz, és hosszasan beszélgettek, nem tudják le annyival, hogy felsorolsz kapkodva 4-5 bűnt, majd penitenciaként megkapod a miatyánkot és üdvözlégyet, és szevasz, bűntelen vagy. Ennél mélyebb, összetettebb és sokkal fontosabb az életgyónás.  

Egyik nap lenn lógtunk a ház udvarában a többi ösztöndíjas festővel, és megláttam Erdő Péter bíborost, ahogy épp szállna be a szolgálati Audiba. Akkor jött az isteni szikra, hogy végül is ő is meggyóntathatna, ha már itt van, és ő és én is ugyanakkor egy házban lakunk. Odaszaladtam hozzá és előadtam neki, hogy egy életgyónást szeretnék. Erdő atya rámmeredt, majd riadtan megkérdezte, - Úgy érted most? (Már nem tudom, hogy tegezett-e vagy magázott, de itt tegezést irok, és vélhetően tegezett, mert a katolikus hívek így szoktak beszélni egymással és a papokkal is). Mondom - Igen. Ráér? (én szerintem nem mertem visszategezni) - Hát, épp konklávé van, pápát választunk, szóval nem igazán. De...  - és egyszer csak elkapta egy fekete reverendás férfi könyökét, aki épp akkor arra járt, és sietett valahova, azaz szeretett volna. Majd folytatta - Majd ő meggyóntat téged.  - és ezzel, mint aki jól végezte dolgát, beszállt a kocsiba, és az autó elporzott. 

A fiatal pap velem egyidős volt, és nagyon meglepődött, de gyorsan reagált. Megbeszéltünk egy időpontot, és az adott alkalommal felmentem a szobájába. Igen, a saját szobájába hívott. Mindketten leültünk egy fotelbe egymással szemben, nem kellett a földön térdelnem. Bevezettük a gyónásom a szokásos szertartás szerint, majd jöttek a bűneim. Elmondtam neki, hogy vannak bűnök, amiket annak tartok, és meg szeretném gyónni, és vannak olyan bűnök, amiket én nem tartok bűnnek, de az Egyház annak, amit ezek miatt most elmondok, de egyáltalán nem bántam meg. 

2017.06.23. 00:31

Öngyilkos gyerekek, akik nem akarnak meghalni

13 évesen problémás kiskamasz voltam. Nem adtak "elég" zsebpénzt otthon, így elkezdtem a szüleim pénztárcáját megcsapolni. Kezdetben csak aprót vettem el, aztán rákaptam a papírpénzekre. Időnként észrevették, időnként nem. Aztán a tesóimtól is loptam, nem volt bennem szégyenérzet, na jó, egy kicsi talán volt. Tudtam, hogy nem helyes, amit csinálok, de a költekezési vágy hajtott. Egyszer emlékszem, vettem vagy 15 kg banánt, ami a szekrényemben rohadt meg. Na meg gördeszkát, amit bújtattam otthon. Aztán egy alkalommal komolyabb összeget, X ezer forintot vettem el a szüleimtől, már nem emlékszem pontosan, ez ugye 27 éve volt, kb. olyan, mintha ma a kölyköd vagy 100 ezer forinttal rövidítene meg. A szüleim nézték a híradót, és szóltak, ha vége van, beszélni akarnak velem. Én ettől jó beszartam, hogy nagyon ki fogok kapni. Bementem a konyhába, leszedtem a polcról a gyógyszeres dobozt, és válogatás nélkül bekapkodtam, amit találtam, kb 30-40 pirulát. Aztán leültem a szobámba, és vártam az elkerülhetetlent.

A szüleim bejöttek a szobámba, leülek velem szembe, én meg mielőtt bármit mondhattak volna, közöltem, hogy gyógyszereket vettem be. Ők csak bámultak rám, rémülten, hangtalanul. Aztán összeszedték magukat, és kérték, hogy mutassam meg, miket vettem be. Megmutattam. Apám beültetett a kocsiba, anyu előre ült, közben apám hátraszólt, hogy drogozom e? Emlékszem nem értettem a kérdést. Milyen drog? Mi van? Nem, nem drogozom.

Bevittek a kórházba, volt egy pár perces diagnózis felvétel, anyám odaadta nekik a teljes gyógyszeresdobozunkat. Leültettek egy székre, a nővérek hátrakötözték a kezeim, elém egy vödröt tettek szűrővel, és lenyelettek velem egy hosszú csövet. Azért kötöztek meg, hogy önkéntelenül is ne húzzam ki a csövet a torkomból. Addig hánytattak, amig a szűrőn gyógyszerdarabok akadtak fel. Egy idő után már csak savó majd epe jött, majd a legvégén egy tölcséren keresztűl szenet öntöttek a gyomromba, majd azt is ki kellett hányni. Felmarta a torkomat a cső, így a végén már véreset köhögtem. Közben egy nővér, minden egyes gégeingerléskor a fülembe üvöltötte, hogy na leszel-e még öngyilkos? Próbáltam beszélni, de nem tudtam a torkomban lévő cső miatt. A cső lenyeletése ugyanolyan borzasztó volt, mint amikor kihúzták. A mai napig minden egyes centiméter mozdulatra emlékszem. Aztán bevittek egy kórterembe, lefektettek egy ágyba, és infúziót kötöttek rám, amiben vízhajtó volt. 10 percenként szólnom kellett a nővérnek, hogy adjon egy kacsát. Minden alkalommal lehordtak, hogy milyen szar vagyok, aki csak úgy eldobná az életét magától. Én minden alkalommal válaszoltam, hogy nem, én nem akartam meghalni. Helló!

Másnap bejött egy gyerekpszichológus, és megkérdezte, hogy miért akartam meghalni. Mondtam, hogy nem akartam meghalni. Erre visszakérdezett, hogy akkor miért gyógyszereztem be magam. Én meg bámultam rá, és nem akartam egy idegen doktorbácsinak elmondani, hogy lenyúltam a szüleim pénzét, és el akartam kerülni a számonkérést. Szégyelltem volna ezt elmondani. Aztán megkérdezte, hogy fiú van e a dologban? Nem, nincsen semmi fiú. 13 éves vagyok. Megkérdezte, hogy iszom-e és drogozom-e, szexeltem-e már. Nem, egyiket sem. Hazudsz? Nem hazudok. Akkor miért akartál meghalni? Nem akartam meghalni!! Most így visszagondolva, a gyerekpszichológusok gyöngyével hozott össze a sors!

Igen, azért tettem, mert tudtam, hogy azonnal bevisznek a kórházba, és akkor nem lesz semmi baj, nem kapok ki. Eszembe se jutott, hogy meghalhatok. Aztán bejött egy gyerekorvos, és elmondta, hogy szívritmusszabályozó is volt a gyógyszerek között, és ha a szüleim nem vittek volna be, akkor egyszerűen felrobbant volna a szivem. Majd kiment azonnal. Egy hetet voltam benn a kórházban, és senki nem hitte el, hogy én nem akartam megölni magam, ez egy gyerek hülye reakciója volt, menekülési kísérlete volt a problémák elől.

Apám meg se látogatott a kórházban, és anyám is úgy jött be az egy hét alatt, hogy kizárólag az orvosokkal beszélt, hozzám a kórterembe nem jött be. Aztán anyám értem jött a kórházba, nem szólt hozzám hazafelé menet. A zárójelentésemre ráírták, hogy gyerekpszichológus terápia javasolt. Persze nem mentünk el, de ez az én döntésem volt. Mert nem akartam meghalni, hagyjanak már békén!! És otthon persze elővették a lopási ügyet. Megspékelve a gyógyszerezéssel. Szóval nem úsztam meg. De többet nem loptam. 

Másfél évvel később gimnazista lettem, ahol összebarátnőztem egy 15 éves évfolyamtársammal a suliban. Terhes lett a pasijától még elsőben (most már kilencediknek hívják), a pasija szintén gimnazista volt, aki azonnal dobta a csajt a hírre. I abortuszt akart, de ahhoz szülői engedély kellett volna, mivel még kiskorú volt, viszont nem merte elmondani otthon, hogy terhes, mivel rettegett a következményektől, hogy mit fognak otthon szólni az ultrakonzervatív katolikus szülei. Megijedt és gyógyszereket vett be, de haldoklás közben hányni kezdett, és a hányása a tüdejébe került. A fulladásba halt meg, nem a gyógyszerektől. A nővére találta meg a földön a fürdőszobában. A boncoláskor derült ki, hogy terhes volt, azaz így tudta meg a családja. Nekem ugye elmondta, amíg élt, és beszéltünk is róla, hogy hamisítsunk szülői aláírást neki, és persze fogalmunk se volt róla, hogyan zajlik egy abortusz. Nem vettem észre, hogy ennyire elkeseredett. Nem mondta, nem jelezte.  

2017.05.30. 14:39

10 tény, amit minden nőnek tudnia kell

Nemrég szembejött velem egy angol nyelvű lista, amibe instant beleszerettem, gondoltam megosztom veletek is.

18425461_1685035621803585_5141526244810711283_n.jpg

10 tény, amit minden nőnek tudnia kell:

  • Mindenkinek vannak "görbületei", amikor előre hajol. Mi ezt hurkáknak hívjuk köznapiabban :-)
  • Amikor valaki azt mondja neked, hogy gyönyörű vagy, higgy neki. Nem hazudik. 
  • Néha mindannyian olyan lehelettel ébredünk, ami megölne egy kecskét is. 
  • Minden nő boldogtalan a terhességi csíkjai miatt a hasán, néhány nő meg azt kívánja, bárcsak neki is lennének...
  • Jobb lenne, ha több önbizalmad lenne. Ha úgy látnád magadat, ahogy mások látnak téged, akkor lenne is. 
  • Ne nézz úgy egy férfira, mint a megmentődre. Légy képes rá megmenteni önmagad. 
  • Rendben van, ha nem szereted minden egyes porcikád a testeden. Pedig kellene. 
  • Mindannyiunknak van olyan ismerőse, aki úgy tűnik teljesen rendben van. A nő, akinek látszólag tökéletes az élete. Nos, talán éppen te vagy az a nő valaki szemében. 
  • Te kell, hogy legyél az első (a másiknak, akihez tartozol). Nem pedig: lehetőség, végső megoldás vagy B terv. 
  • Te egy nő vagy. És ez már önmagában is rendkívül figyelemreméltóvá tesz téged. 

 

Itt találtam

 

Kövess Facebookon is. 

 

2017.05.08. 17:31

Glutén és cukormentes mandulás kókuszos muffin

Ha olyan vendégem van, akit kedvelek, akkor rendszerint sütök friss muffint, az előkészítés kb. 15 perc, sütési idő 23 perc. Rendszerint mindig van itthon egy zacskóval, naponta egyet szoktam megenni belőle a déli kávémhoz. Igen, papírzacskóban kell tartani őket. A harmadik naptól viszont már a lattémmal együtt tudom megenni, mert kiszárad és túl kemény lesz.  De ezt viszem magammal is, ha olyan helyen vagyok, ahol nem én főzök, mint legutóbb a palkonyai futásomon. Másik verzió, hogy beteszed a mikroba kb. 15 másodpercre, amivel a benne lévő olajat felpuhítod és maga a sütemény is puha lesz tőle. 12 db forma van a muffinos sütőlapon, és hetente egyszer készítem el, a felét én eszem meg, a másik felét aki nálam van. Egészséges és bűntudat nélkül lehet enni, és szuper egyszerű elkészíteni.

8 (bio) tojást kettéválasztasz, a nagyobb tálba teszed a fehérjét és robotgéppel keményre vered, közben hozzáadsz 6g sütőport és egy vastag csipetnyi sót, majd abbahagyod, ha úgy érzed, szuper kemény lett a fehérje (rakd rá az ujjad a tetejére). A robotgép fejét átteszed a sárgája tálba, és szintén rákeversz. Ehhez hozzáadsz egy tasak vaníliás cukrot, vagy egy adagos folyékony vanília aromát vagy Update vanilla Sweet-et vagy őrölt vanília bio port, ha a hagyományos Dr. Oetker vaníliás cukrot adod hozzá, ez lesz az egyetlen cukor benne. 20g cukor, nem vészes. Keversz.

Aztán beleöntesz 40g kókuszreszeléket, nézd meg a boltban melyiknek van a legalacsonyabb a szénhidrátja. Keversz. Majd adj hozzá 60g fehérjeport. Nálam itthon most maraquja izesítésú és citromos sajttorta ízesítésű volt, vegyesen adtam hozzá. Fitness boltokban tudsz ilyet venni (azt vedd meg, amelyiknek a legalacsonyabb a szénhidrát tartalma: 100 grammban max 2g). Keversz. Adj hozzá 20g fahéjjat. Vagy ha kakaós ízre vágysz, akkor használj ugyanennyi gram Duel eper ízű holland kakaóport. A legolcsóbb holland kakaópor, amit találtam a boltokban, csak 11 g szénhidrátot tartalmaz, steviaval ízesítették, és intenzív eper ízt is ad mellé. Keversz. Na itt már jó sűrű a cucc a kisebb táladban. Adj hozzá 60g paradiót és natúr mandulát, amit előtte nyilván apróra vágtál. Keversz. Adj hozzá kb. 110g eritritolt. Ne Stiviat, mert ekkora mennyiségtől keserű mellékíze lesz a sütinek. Eritritol, és csakis ez. Keversz. Na most van egy viszonylag sűrű masszád.

A robotgép keverőjéről leszeded a cuccot az ujjaddal és rátolod a felvert fehérjére, meg kikanalazod a tálat és ráteszed a fehérjére. A tálat nyugodtan kinyalhatod utána, mert isteni finom. Aztán fakanállal óvatos mozdulatokkal elkezded keverni alulról felfelé, de úgy, hogy ne törd össze a habot, és ne essen össze a tésztája. Nem lesz könnyű, mert a sűrű cucc, amit rátoltál a fehérjére, nagyon erős massza. Mindegy, ne csüggedj, 2 perc és mégis szépen habosan és könnyen összekeveredtek. Megmelegitesz 114g szűz kókuszolajat a mikroban és ráöntöd a tésztára. Fakanállal egybekevered. Azt ajánlom utólag add így hozzá a kókszolajat, mert a tojássárgához adod, akkor nagyon összeáll, és még nehezebb a fehérjével elkeverni szépen törésmentesen és eleve leszedni a habverőről. Na a legvégén pedig rádobsz a masszádra 110 g mandulalisztet. Keversz.

muffin.jpg

2017.05.01. 15:09

Offline palkonyai couchsurfing

Még soha nem futottam terepen. Ennek praktikus oka van: messze van. Az Oktogontól egyszerűbb kigyalogolni a Margitszigetre és a rakortánon futni, mint a legközelebbi lehetőséggel élve, kivillamosozni a Mechvart ligetig, majd onnan 11-essel fel a végállomásig, és ott az erdő. Vagy a Moszkva tértől busszal/villamossal a Budagyöngye, és lehet is szaporázni a Normafa irányába. A Margitszigeten van ivókút, mosdó és ki van világítva. Ez egyik sincs az erdőben, gondoltam én, és már 3 éve legyintek a terepfutásra. 

Gerincműtöttként azonban a legjobb választás az egyenetlen talaj, azaz a terepfutás lenne, de hát.. lásd fenntebb. Egyébként is az egyik kedvenc helyem Budapesten a Margitsziget. Januárban mégis az történt, hogy magamat meglepve beneveztem egy júliusi 8 km-es terepfutó versenyre Budaörsre. Még kérdeztem is az Almodóváros lányokat, hogy kell e nekem terepfutó cipő, jött a válasz, hogy egy versenyre jó lesz az asztfaltos futócipő is. Most már tapasztalatból tudom, hogy ez nem így van. 

Múlt hét kedden egy volt kolleganőm - akivel még az Internettóban dolgoztunk 19 évvel ezelőtt - invitált a Palkonyai Dülőfutásra. Azaz ez olyan irányított offline meghívásos couchsurfingelés lenne, és ha még jobban erőltetem a dolgot, akkor meg kell említenem, hogy Gabi egyszer couchsurfingelt is Olaszországban. Gabi a közelmúltban blogot indított az utazásairól, amit a családjával abszorvál. Palkonyán Pandóráéknak (így hívtuk az InterNettóban, én nem is tudom már másképp hívni) van egy vendégházuk, és erre a hétvégére meghívta az Almodóvár futó csapat tagjait és hozzátartozóit, hogy fussunk és töltsük együtt pár napot. A kocsiban lefelé menet elmesélt nekem két csoportos utazás élményeit, amiből az egyik nagyon jó volt, a másik kellemetlen, de a jó és a rossz élményei is megerősített benne, hogy a csoportos utazás nem nekem való.

Késő este érkeztünk meg, lefekvés előtt még megismertem Gabiék kutya-beszerző (menhelyes kutyákat-macskákat fogadnak be sorozatban, és vannak gyárilag eredeti (értsd: fajtatiszta) kutyáik is) valamint a Palkonyai és budapesti otthonuk építésének történeteit. Szórakoztató történetmesélők ők ketten, azaz úgy adták elő ezeket a sztorikat, hogy nem aludtunk be rajta. Kaptam egy külön szobát fürdőszobával. Tényleg, írni kéne egy referenciát Gabiról a CS oldalon, el ne felejtsem! 

Palkonya egy nagyon szép falu a Villányi Borvidéken. Egyedül bandukoltam le a szombat reggel a versenyközpontba még reggeli előtt. Ébredés után csak felöltöztem, felhúztam a cipőmet és azonnal indultam. Mindig be vagyok sózva, ha a futónevezésemet veszem fel. Kissé fáztam, és nézegettem a tájat és arra gondoltam, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy most itt lehetek. 

2017.04.15. 22:11

Egy magyar orvoscsoport önkéntesen és térítésmentesen gyógyít rászorulókat. Hallottál már róluk?

Reggel 05.45-kor volt a találkozó az Oktogonon, ahol Dr. Szalai László, a Hajnalfény Egyesület vezetője felvett egy bőrgyógyász társaságában. Abaújszántóra, egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városba (valójában egy falu) utaztunk Tokaj-Hegyaljára, ahol az orvoscsoport szűrővizsgálatokat végzett a helyi lakosságon.

Az orvoscsoport 12 éve dolgozik együtt, az első 11 évben a Máltai Szeretetszolgálat égisze alatt működtek, ami az ellátmányt és a finanszírozást biztosította a számukra. Magyarországi mélyszegénységben élő falvak lakosságának szűrése az egyik kiemelt célpontjuk, valamint külföldi és magyar katasztrófasújtotta területek megsegítése. Az orvoscsoport egy évvel ezelőtt egy saját egyesületet hozott létre Hajnalfény néven, hogy gyorsabban reagálhassanak és függetleníthessék magukat. Korábban gyakran előfordult, hogy a világ különböző pontjait ért katasztrófákra nem tudtak időben reagálni, mert amíg a kérvényezett repülőjegy engedélyeztetése tartott, addig más orvoscsoport elutazott oda, és úgymond lekésték a lehetőséget. Részben emiatt is találták ki, hogy saját Egyesületet alapítanak saját finanszírozási rendszerben, hogy kiküszöbölhessék a fenti nagy szervezeten belüli lomhán lassú logisztikai problémákat. A másik ok pedig a függetlenség volt. 

Az orvoscsoport tiszteletdíjat nem vett és nem vesz fel a munkájukért, de az adományok és a saját maguk által befizetett tagdíjak mostanában fogytak el, amit a benzinköltségre, és a szűréshez szükséges alapanyagok megvásárlására fordítottak. Jelenleg részt vesznek önkormányzatok által összefogott szűrővizsgálati programban, ahol maguk a települések pályáznak és az orvosi szűrőprogramot majd a Hajnalfény látja el. Ezen lehetőségek a jövőben már biztosíthatnak a költségek finanszírozásán felül tiszteletdíjak kifizetését is. Természetesen 'nem erre utaznak', hogy pénzért dolgozzanak, bár nem mintha ördögtől való dolog lenne pénzt kérni az orvosi munkáért.  

20170407_122735.jpg

Ha csak a saját szakmámat nézem, örömmel ingyen is segítek más rendezvények szervezésében, de már nem tenném havi rendszerességgel éveken keresztül. Ők még is megteszik, mert nekik hivatásuk van, nekem meg csak szakmám. Az esetenkénti fizetett munka viszont nagyobb kedvet csinál az év többi részében elvégzett önkéntes és térítésmentes munkához.

2017.04.13. 15:16

Krónikus térdfájás "rossz" futócipőtől

Pont három éve kezdtem el futni, egy régebben vásárolt Pegasus 28-as Nike cipőben. 2015-ben a Night Run futóverseny előtt nyáron elmentem egy pici budapesti futóboltba új cipőt venni. Gondoltam, ott értenek hozzá, megbízhatok az eladóban. Az eladó hozta sorozatban a különböző márkákat, de kizárólag a Nike termékei jöttek rám, a többi mind kisebb-nagyobb mértékben nyomta a lábfejemet. Az a baj, hogy Frodo széles lábfejem van, harántboltozat-süllyedéssel megtoldva, csak nem szőrös. Akkor rákérdeztem, hogy pronáló/neutral/szupináló lábam van-e, de a srác rávágta, hogy sima neutrál cipő kell nekem. Mondtam neki, hogy én ebben nem vagyok biztos az utcai cipők sarokkopásait megnézve, de ő ragaszkodott hozzá, hogy neutrális a lábam. Végül is ő a profi, megvettem tehát egy Nike Pegazus 32-es cipőt. 

Ebben a cipőben futottam 2016 év végéig, amikor vettem egy másik cipőt, hogy legyen mit cserélgetni. Minden szakcikk azt írja, hogy a futócipőket váltogatni kell. Októberben a Westend Nike boltjában vettem egy Nike Flyknit Max cipőt, ami 70 000 Ft-ról volt 42 ezerre leárazva. Azért mentem a Nike Westendbe, mert ha csak a Nike jó rám, akkor felesleges futószaküzletekben kísérletezgetni újra más brandekkel. 

Pár héttel később elkezdett fájni a térdem futás közben, de mindig csak 6-8 km után, majd novemberben futottam egy félmaratont, ami úgy zajlott, hogy az első 10 km gondtalan volt, majd a másik 11 km-ert szó szerint bőgve futottam/gyalogoltam le, annyira sajgott akkor már mindkét térdem, főleg a bal. Utána két napig nem álltam a lábamra. Olvasgattam mindenféle okos cikkeket, mitől fájhat a térd, na ennek van ezer indoklása. A futós szakértős ismerősem azzal jöttek, hogy jó cipő kell. Basszus az van, csak jó cipőim vannak, nem ez az ok!

Idén januárban csináltattam egy térd MR-t, amiből kiderült, hogy gyulladás és ciszta van a bal térdemben, maga a porc jól van. A novemberi félmaraton óta mostanáig nagyon keveset futottam, összesen 140 km-ert, ez anno a két havi adagom volt. Fagyokban nem volt kedvem futkorászni. Nemrég elmentem a MaratonMan Depoba a Pacsirtamező utcába úszószemüveget venni. Odatévedtem a futócipő falhoz, és két kedves eladó is odajött hozzám segíteni. Kiderült, hogy a lábam PRONÁL. Megmutatták hogyan kéne állni a sípcsontomnak, és ehhez képest hogyan dől ki nyugalmi helyzetben mindkét bokám. 

Ma visszamentem lábállásvizsgálatra, ami beigazolta a pronáló lábam diagnosztizálását. 5 percig futottam mezitláb egy futópadon, mait felvettek videóra. Visszanézve lépésenként kikockázva tisztán lehetett látni a felvételeken, hogy talajérkezéskor a bokám befelé dől. 16%-os volt az eltérés, és kb. 8%-ig való eltérés a láb még neutrális. 

2017.03.29. 17:31

Mivel foglalkozol? Rákos vagyok

FlagUSA.jpegSzázhatvanegyedik vendégem az amerikai Marilyn (46) volt Orange városából, Californiából. Referenciája szerint egy vendéget hosztolt, de ő maga azt mesélte, hogy kb. 20-30 CS vendég volt eddig nála. Azt nem tudom azok miért nem írtak róla referenciát. Magán zeneórákat ad diákoknak, valamint terveiben van, hogy a jövőben magán beszéldterápia órákat adjon agyvérzést kapott betegeknek. Valamint angol kiejtést is tanít külföldieknek. A beszédterápia órákat 6 évvel ezelőtt egy munkahelyen végezte, de mostantól önállósítani szeretné magát. Három estét láttam vendégül. 

Marylin 6 évvel ezelőtt, 40 évesen petefészek és gyomorrákot kapott. Elmesélte, hogy tünetek úgy kezdődtek, hogy az emésztésével voltak gondok, vagy ment a hasa, vagy az ellenkezője, viszont nem tudta ételekhez kötni, mivel abban az időben nyers vegán táplálkozási módot folytatott. Ugyanakkor az állandó hasfájás mellett az emésztési problémái hónapokig nem múltak el. Ekkor ment el az orvoshoz, ahol minden tesztje negatívan tért vissza. Súlya se változott, mindig is vékony és izmos volt, a betegsége elején és most is ugyanúgy megtartotta a testalkatát. Később egy másik orvos abból megmondta, hogy rákos, hogy a kezét az alhasára tette, és abból érezte a masszív csomót. A következő héten megműtötték, a vágása a mell alatt kezdődik, egészen le a szeméremdomb aljáig. Láttam a friss műtéti vágásról egy fényképet, hát mint mondjak erre.... látványos volt. (én szeretek filmeket/videókat nézni műtétekről is, szóval ez nekem inkább izgalmas, és egyáltalán nem undorító)

Ha belegondolunk, félelmetes, hogy valakinek néhány hónapig megy a hasa és/vagy szorulása van, de nem fáj semmilye, és három hónappal később az orvosok közlik vele, hogy mindenhol szétterjedve ott van a daganat. Egy ilyen vizit után hogyan hagyja el az ember az orvosi rendelőt, és megy haza? Ilyenkor összezuhannak és a földön fetrengve zokognak, vagy zombiként homályos ködben és néma csendben hazavonszolják magukat a frissen rossz hírt kapott rákos betegek? HELO. Valószínűleg. Meg. Fogsz. Halni. 

Kivették a két petefészkét, a méhét, a nyirokcsomóit, és a fél gyomrát, ahol rákos sejteket találtak. Utána két és fél évig tartott a kemoterápiája, de kezdett rá rosszul reagálni, és saját döntésére abbahagyta. Két és fél éve már nincs kemón, és a rendszeres tesztek szerint a rák sem tért vissza. Az orvosok 20% túlélést jósoltak a betegségéből, ő ezek szerint ebbe a 20%-ba tartozott. 

Marilyn nővére is rákban halt meg pontosan akkor, amikor a vendégemnél kiderült a betegsége. A műtét után nem tudott visszamenni dolgozni, és beköltözött a nővére lakásába. Ezzel gyakorlatlag a legnagyobb havi költségét spórolta meg. Az Egyesült Államoktól kap havonta támogatást, ami súlyos betegeknek jár, nálunk ez a leszázalékolt rokkantnyugdíj lehet. Emellett pedig zeneórákat ad skype-on keresztül. A betegsége előtt vált el a férjétől, gyerekük nem volt. Sohasem akart gyerekeket. Most egy 34 éves olasz férfival él távkapcsolatban, de hamarosan összeköltöznek. 

Most két és fél hónapig utazik, és az eddig hosztolt vendégeinél lakik, és azok barátainál. Az egész utazásra sikerült ingyenszállást találni, előre két és fél hónapra megtervezve. Én voltam az egyetlen hoszt, akit "klasszikusan" a couchsurfingen keresztül talált meg. 

Marilyn fő témája a rák, és nem is tud ebből kiesni. Én egy évvel vagyok a gerincműtétem után, és mivel naponta kell tornáznom, nekem is minden a gerincemről szól. Neki meg a rákjáról, csak a különbség az, hogy az ő betegségébe bele lehet halni, az enyém legrosszabb esetben "csak" derékfájással jár, vagy új műtétek sorozatával. Mondjuk ok, akár le is bénulhatok. De nem hiszem. 

Marilyn elképesztően okos, és jó hallgatni a történeteit, beszámolóit. Izgalmasan és érdekesen beszél, ezért nagyon szivesen beszéltettem. Ez volt jellemző minden napunkra. Pár kérdése neki is volt felém, de miután válaszoltam neki, pl. a mi történt anyukád vizsgálatán, én meg részletes elbeszélésbe kezdtem, de közben feltünt, hogy nem érdekli igazán a történet, csak udvariasan megkérdezte. Gyorsan abba is hagytam a történet közepén (nem vette észre) és visszakérdeztem valamit róla.

2017.03.26. 15:02

Instant kávét vittem Rómába

Huszonkilencedik hosztom Rómában Adriano (47) volt. Ő is messze lakott a belvárostól, Róma üzleti negyedében kellett kiszállnom a metróból, ahova a vendéglátóm mindig értem jött és hazavitt kocsial. Adriano a reptérre is kijött értem, 15 percre lakik onnan. Mondtam neki, hogy várjon egy táblával a nevemmel, hogy megismerjem, de ő ismert rám. Mindig is vágytam rá, hogy láthassam a nevemet egy táblán egy limuzin sofőr kezében a reptéren, de ezt még nem sikerült abszorválnom. A gyerekszobában aludtam és volt külön fürdőszobám. Adriano családja decemberben költözött el tőle, azóta hosztol vendégeket újra. Csak néhány referenciája van. Adrianonál három napot maradtam.  

Adriano 10 éve ismerkedett meg a francia barátnőjével és két gyerekük született. A család maradt Rómában, és a hétvégeket a gyerekek nála töltik. Adrianonak van egy főzős honlapja, olyan, mint nálunk a nosalty. A hirdetési bevételekből él, valamint más cégeknek is készít honlapot, mint web designer. Adriano minden nap az édesanyjánál ebédel, és a szive összetört, amikor elköltöztek tőle a gyerekei, mert a lányához intenzíven erős kötődés fűzi. A barátnőjével a kapcsolata már 5 éve tönkrement, külön szobában aludtak, de a gyerekek miatt együttmaradtak. 

Péntek délben érkeztem a reptérre, miután lepakoltam a cuccaimat, Adriano eldobott a metrómegállóhoz, gyorsan be akartam menni a városba, hogy ne veszítsem el az első napomat. Elmetróztam a Spanyol lépcsőhöz, fényképezgettem, felmentem a lépcsőkön, majd elsétáltam a Borghese parkba.

img_20170217_084137_105.jpg

Néhány órát mászkáltam a parkban, majd visszasétáltam egy másik útvonalon keresztül. Vettem közben helyi SIM kártyát 20 Euróért, hogy legyen 2GB mobilinternetem. 

Este a metrómegállóban várt rám Adriano, és elmentünk egy óriási szupermarketba bevásárolni. Elköltöttem 38 Eurót mindenféle hozzávalókra. Hazaérkezésünkor csináltam salátát, és jóízűen megettük. Valahogy jobbak az alapanyagok Rómában, mint itthon. Adrianonak hoztam ajándékba Pick szalámit, amitől teljesen odavolt milyen finom. Tényleg az. Éjjel 03.00-ig beszélgettünk. Adriano fantasztikus ember, gazdagabb az aktív angol szókincse, mint az enyém. Valami hihetetlen jó volt a közelében lenni, dumálni vele. Humoros, hihetetlenül empatikus, jó ráérzésű, magas érzelmi intelligenciával rendelkező, okos férfi. Tipikusan az a pasi, hogyha még néhány nappal több időt töltök vele, menthetetlenül beleszerelmesedek, annak ellenére, hogy külsőre nem az esetem. Volt már ilyen. 

20170212_170347.jpg

2017.03.15. 20:36

Forradalmi megoldás hazai állami iskoláknak a skandináv színvonalú nyelvoktatásért

Amikor gimnazista voltam, az angol tanárunk a házifeladatokat legfőkébb tesztkérdésekre, és munkafüzetben kitöltendő feladatokra koncentrálta. Házifeladat: 14. oldal, 2-es és 3-es példa. Szevasztok. Kizárólag azok az osztálytársaim középfokuztak a gimnáziumban, akik külön nyelvi órákra jártak. Többségünk az egyetemi évei alatt tanult meg angolul, én például csak 35 éves koromra. (addig nem érdekelt az angol, és nem is kellett, de ez egy másik történet)

Azóta eltelt több, mint 20 év, és a nyelvi oktatás állami iskolákban semmilyen szinten nem emelkedett. A 18 éves unokaöcsém jövőre érettségizik, általános és gimnázium osztályaiban végig tanult angolul, azaz 12 éve angolozik, de alapvető társalgásra nem képes. A 16 éves keresztlányom a középfokú írásbeli nyelvvizsgát múlt héten tette le, mindezt úgy, hogy szeptember óta magántanárhoz jár (havi 20 000 Ft költség), a törökbálinti gimnázium nyelvoktatási színvonala nem készítette fel megfelelően, még úgy sem, hogy a nulladik évfolyamon csak angolul tanult napi 4 órában. A másik 16 éves unokaöcsém angolja szintén értékelhetetlen, beszélgetni senkivel se tudna. 13 éves unokahúgom kb. mondókákat ha tud.  

És mindezt hasonlítsuk össze a skandináv országokkal: A gyerekek szintén általános iskolában kezdenek el angolul tanulni, de 12 éves korukra már képesek társalogni bármiről nyilván az ő szintükön, a saját maguk kommunikációs képességeikkel. Gimnáziumra az angoltudásuk második nyelvként értelmezhető az életükben, bármikor átváltanak angolra a svédből/dánból/finnből. Nem, nem vesznek magánórákat, és nem tanulják napi 5 órában az angolt. Ugyanannyi angolórájuk van egy héten, mint egy átlagos gimnáziumban Magyarországon. Heti 3-5 órában tanulnak angolul. 

Hogy mi a különbség? A tanárjukat motiválja, hogy megtanítsa őket angolul. Házifeladatként esszéket ad fel nekik, amiket másnapra be kell adniuk. Egy-két oldalas dolgozat arról, milyen filmet láttak legutóbb és az miről szólt. Mi történt velük a hétvégén stb stb. A tanár van annyira kreatív, hogy feldobjon mindig új témát, és esszét írasson velük róla. A gyerek képtelen tanulni, ezt nem lehet szünetben a padtársról lemásolni. A dolgozatát legközelebb visszakapja kijavítva. 

A skandináv országokban a tanár megrendelheti a legjobb tankönyveket és munkafüzeteket. Használhatják az internetet nyújtotta nyelvtanulós applikációkat, az iskolákban alapfeltétel az ipad vagy más táblagép, minden gyereknek van okostelefonja, a wifijük erős. 

A skandináv nyelvekhez az angol jobban haosnlít, azaz a gyerekek könnyebben tanulják meg, mint a magyar gyerekek. 

ebc984c1526d883304f0e3dd06b211c8_english-class-chalkboard-with-clipart-of-english-class_550-364.jpeg

Miért nem tudja ugyanezt egy Magyarországon tanító angol tanár? Mert MINDEGYIK húz haza 14.00-kor, hogy megkezdhesse a magánóráit, amit estig tol, és mindezért kap óránként adómentesen 3-4-5 ezer forintot. A teljes havi fizetése meg 200 ezer forint. (Nyilván a bére függ attól, hogy hány éve tanít, és milyen pótlékokat kap. Én itt átlagfizetést számoltam). Este 20.00 után nem fog hozzálátni 30 db 2 oldalas esszét kijavítani másnapra. A szakmai tudását a magántanítványaira fókuszálja. 

Emelett egy Magyarországon tanító nyelvtanár a legsilányabb tankönyvet rendelheti meg, mert a tankönyvi keret 15 000 Ft, amiből minden tankönyvet fedezni kell. Emiatt a tanárok úgy spórolnak, hogy nem tanítják le a tankönyv összes sorozatát az iskola végéig, azaz mesterségesen visszatartják a tananyagot. Ha a szülőktől külön kérik, hogy vegyenek tankönyveket és hozzák be az iskolába, az törvénytelen, és ezért a tanárt feljelenthetik. 

Az iskolák számítógépesparkja gyatra. A tanár ugyan fénymásolhat jobb tankönyvekből, de limitált oldalszámban, ami a töredékét sem fedezi a szükségesnek. 

A fehér táblához tartozó filcet megkapják a tanárok év elején, ami az eéső három hónapra elég, utána a tanár a saját fizetéséből veszi a filcet. 

A nyelvtanuló szoftvereket, applikációkat nem tudja az iskolai órákra bevonni, mivel a gyerekeknek nincs mobilinternetjük, a wifi pedig nem engedi be minden gyereket korlátlanul, vagy egyáltalán nincsen wifi az iskolában. 

2017.03.13. 19:54

Egy római, aki nem tudja hol van a Vatikán

Harmincadik hosztom a 40 éves Luca volt Rómában. Informatikai tanácsadó egy tanácsadó cégnél. Ő is, mint Adriano, válaszolt a nyilvános hoszt keresésemre, és meghívott az otthonába. Luca Guidonában lakott, ahova 50 perces vonatút vitt a Termini vasútállomásról. Ő volt a második hosztom, és már három napja Rómában voltam. Az első hosztomról egy következő posztban írok. 

Megérkezésem után egyenesen elautóztunk egy közeli óriási élelmiszerüzletbe bevásárolni, mivel nála is főzni szándékoztam reggel és este. Vettünk mindenféle nagyon jó olasz alapanyagokat a ketogén reggelikhez és vacsorákhoz. 40 euró volt a számla, amit a tiltakozásom ellenére Luca kifizetett a kasszánál. Nekem is sokszor főztek már a vendégeik, de mindig kizárólag ők vették meg a hozzávalókat. 

A nappaliban kaptam szállást egy kihúzható kanapén. Átöltöztünk, és elmentünk futni. Azt mondta, hogy egy nagyon jó helyre fog vinni, de egy záptojás szagú sötét helyre autóztunk, valószínűleg egy gyár lehetett a környéken, nem kérdeztem. Szervízutakon futottunk 5 km-ert. Luca fél éve nem futott, és konkrétan másfél kilométer után elkezdett nagyon szenvedni. Ugyan továbbra is tartottam a tempót, de megszántam és a tervezett 7 km helyett csak 5 km-ert kocogtunk. Nem akartam kinyírni a vendéglátómat az első nap. Végtelenül büszke voltam magamra, hogy nem csak megutaztattam a futócipőmet, hanem használtam is. 

Utána hazajöttünk, és gyakorlatilag a találkozásunk után már rögtön szembesültem a problémával, hogy Luca nem beszél angolul. Amit én mondtam neki, abból gyakorlatilag nem értett semmit, ha meg ő beszélt, akkor egymás után pakolt angol szavakat, amiknek nem sok értelme volt, de ha az egész mondandóra egyben figyeltem, akkor nagyjából lehetett követni mit akar. 

Luca a kezdő nyelvtanulók hibájában leledzik még, hogy angolul úgy beszél, hogy az anyanyelvéből indul ki és ahhoz viszonyít mindent. Nem angolul gondolkodik, az angolt nem külön nyelvként kezeli, külön logikával, nyelvtannal és szókincssel, hanem mindent az olaszhoz viszonyít és fordít. Mikor mondtam neki valamit, láttam, hogy nem érti, és definiáltam neki a szó jelentését, a reagálása mindig kivétel nélkül az volt, hogy egy olasz szóval reagált rá. Azaz megértette, és egyből mondta hogyan van az olaszul. Próbáltam neki elmondani, hogy teljesen mindegy, hogy van olaszul, mivel én nem tudok olaszul, és most épp angolul próbálunk kommunikálni, ezért a fordítgatós módszere a mi beszélgetésünkön nem segít. De rajta sem!

Áttértem egy óvodai angol szintre, mondjuk 'we go city now', kb. ezzel lehetett boldogulni. Mindezek mellett Luca egy fantasztikusan kedves személyiség. Rettentően türelmes, és hisztitűrő. Időnként kissé hevesebb és türelmetlenebb (értsd: bunkóbb) reagálásaimon sem sértődött meg. A kommunikációnk egyik alapvető problémája az volt, hogy Luca nem ismeri az angol számokat. Pl. mesélt egy helyi politikusról, aki az önkormányzati választási kampányára 100 millió eurót költött közpénzből. Mondom 100 millió? Az lehetetlen, mert az rengeteg. Erre félrenéz, számol magában, majd kijavítja magát: 1 millió. Hát mondom szerintem az teljesen reális, és nem is annyira sok (ha mondjuk saját pénzéből fizetné). Értitek, az olaszok felháborodnak a plakátozásra költött összegek miatt, úgy többségében. Nálunk a szavazóbázis kis része háborodik fel ugyanezen, ezért is lesz a Fidesznek jövőre is kétharmada. 

Egyébként vannak komikus elemei az olasz politikának is. Például az oktatási miniszternek nincs diplomája. Lucának sincsen, és ő is politikus akar lenni. 

2017.01.27. 16:58

Bikram jóga derékfájósoknak

Bikram jóga évek óta rendkívül népszerű a jógázók és a fogyókúrázók körében. 40 fokra fűtik a termet, és 45 %-ra párásítják a terem páratartalmát. Szóval rohadt meleg van, 5 percen belül izzadsz. Nagyon, nagyon izzadsz. Sok híresség látogat bikram jóga stúdiókat világszerte. Egy alkalommal nekem is volt szerencsém együtt jógázni Londonban David Beckhamel. De Madonna kedvenc jógastílusa is, vele még nem futottam össze. Budapesten a Hattyúházba is jár néhány híresség, korábban rendszeresen izzadtam együtt ugyanazon az órákon Gattyán Györggyel is. Ő azért híres, mert nemkicsit gazdag.

Fixált 26 ászana, amit minden alkalommal ugyanabban a sorrendben ismételünk egymás után. Idén már 10 éve bikramozom, és 5 éve derékfájdalommal küzdök. Sajnos nem tudtam, hogy porckorongsérv miatt alakult ki a krónikus derékfájdalom, azt hittem 2-3-4-5 éve, hogy csak megerőltettem. Az ászanákat változtatás nélkül csináltam éveken keresztül, ami rendkívül veszélyes porckorongsérves betegeknek, olyannyira, hogy néhány ászana a sérvet nem csak nyomás alatt tartja, hanem "segíti" is benne, hogy nagyobb legyen, akár egészen a kiszakadásig is. Az én L5/S1 porckorongom kiszakadt 2015 nyarán, amitől sikerült lebénulni, az előtte lévő hetekben hagytam abba a bikram jógát. Én a sérvet csomagban kaptam: 4 évi spinning, rossz tartásban futás és ülés, állás, és genetikai okok is (a családomban MINDENKI porckorongsérves)

Tavaly márciusban megműtötték a porckorongsérvemet és októberben tértem vissza a hattyúházi stúdióba. A legtöbb ászanán azonban változtatni kellett, vagy teljesen kihagyni, és helyette mást csinálni. Ha te is derékfájdalommal, porckorongsérvvel küzdesz, javaslom módosíts te is az ászanákon, akár valamelyik bikramjóga stúdiót látogatod, akár hatha jógázol. Megmutatom nektek én mit csinálok az órákon, amitől nem fájdul meg a derekam, és a lumbális területen lévő porckorongok se kerülnek terhelés alá. Csak azokról az ászanákról fogok írni, amiken változtattam: a 26-ból 13 gyakorlaton módosítottam. 

2. Ardha Chandrasana és Pada Hasthasana (Félholdállás és gólyaállás) - az oldalra és hátra hajlásnál én már nem tudok olyan mélyre lemenni, mint korábban, a csigolyáimban lévő csavarok akadályoznak ebben, de igyekszem a feladatokat helyesen végezni enyhe oldalra/hátra hajlásban is. Az előrehajlás azonban mivel TILOS porckorongsérveseknek, ezért ehelyett én lemegyek lefelénéző kutyába, és azt tartom ki, amíg a többiek is a combjukra hajolva állnak. 

down-dog-jen1-700x469.jpg

5. Dandayamana Janushirasana (Fej-térdtartás álló helyzetben) - amíg a többiek előrehajlásban megragadják a talpukat és kinyújtják a lábukat maguk előtt, én felemelem ugyanazt a lábamat és a térdemnél behajlítva tartom magam előtt a combomat. A karjaimat feszesen tartom magam mellett lógatva. Figyelek arra, hogy a csipőt kicsit magam alá billentsem, hasizmok, fenékizmok, lábizmok mindkét lábban végig feszesek. Közben a felsőtestemet is felfelé nyújtom. A póz harmadik, negyeik szakaszában, amikor a többiek ráhajolnak a combjukra, akkor én magam elé nyújtom a lábamat. A műtét sajnos ismét akadályoz abban, hogy szépen párhuzamosan álljon a lábam a talajhoz képest, viszonylag kis szögben tudom megfeszítve magam elé nyújtani a lábam, de ez is rendkívül jól erősíti a combizmokat. Arra szintén ügyelni kell, hogy a csipőt közben fokozatosan billentsük magunk alá. 

2016.12.07. 18:35

Vendégem startup ötlete: budapesti exprostituáltaknak barista karrier

pelarge.gifSzázhatvanadik vendégem a perui Aruel (27), aki Portlandben, az Egyesült Államokban él. Zöldkártyája van, amit pár éve kapott meg, állampolgársága továbbra is csak perui. Előtte illegálisan élt az Államokban. Konkrétan nem is értem, hogy érvényes vizum nélkül hogy lehet iskolába járni? 30 vendégtől van referenciája, és kb. 10 alkalommal volt ő a vendég, 2009 óta tagja a Couchsurfingnek. Két éjszakára mondtam neki igent. 

Kora este érkezett, én még a félmaratont hevertem ki, ezért meggondoltam, hogy hova és mikor megyek fájós térdekkel. Ültünk a kanapémon, és kisvártatva megjegyeztem, hogy nagyon fura az akcentusa, érzem, hogy az anyanyelve angol, mégis hallok valami akcentust, amire még az se mondanám, hogy spanyol. Elmesélte, hogy ő nem amerikai, 11 éves volt, amikor Peruból Portlandbe költözött a szüleivel. Erre még jobban meglepődtem, mert ha valaki ilyen kiskamasz korában vált országot, rendszerint tökéletesen elsajátítja új hazája nyelvét és akcentusát. És fura, hogy ő nem. Erre kissé zavartan reagált, hogy 15 évesen történt egy autóbalesete, aminek következtében agysérülése lett. Ettől újra kellett tanulnia beszélni és járni. Ez a folyamat egy évig tartott, de nem múlt el nyomtalanul. Azaz, amit én akcentusnak hallottam a beszédében, az gyakorlatilag beszédhiba. A járása pedig féloldalasan hordja magát, olyan mint egy akut porckorongsérves beteg isiásszal.

A beszélgetésünk alatt elújságolta, hogy a nyáron Svájcban megismerkedett egy dél-amerikai lánnyal, akibe beleszeretett, és két héttel később feleségül kérte, de a lány azt mondta, hogy várjanak még. Miatta itt akar maradni Európában. Portlandben ingatlanügynökként dolgozik. A közeli terve pedig az, hogy Bécsben vagy Budapesten nyit egy nonprofit kávézót, amiben prostituáltak fognak dolgozni. Vagyis olyan kurvák, amik már nem űzik az ipart, és szeretnének karriert váltani. Kérdeztem, hogy mitől lenne ez nonprofit? A kávézó nyereségét jótékony célokra fogja költeni? Azt mondja, dehogyis. Attól nonprofit, hogy exprostikkal fog dolgozni. Mert vannak dolgozó lányok, akik szeretnének már valami mást csinálni, de nem tudnak, mert az önéletrajzukba nem tudják beleirni, hogy prostitució, ő viszont adna nekik lehetőséget. 

Bámultam rá, és próbáltam elképzelni, hogyha Budapesten nyílik ez a kávézó (Bécsben is magyar lányok dolgoznak az utcán, tehát egyszerűbb itt maradni), akkor hogy fog baristákat hozzá castingolni? Hogy találja meg a volt kurvákat, vagy az átmeneti állapotban iparkodó lányokat? Mondjuk végiggrasszálja a Körutat, hogy hé, itt a névjegyem, ha állást akarsz váltani? Ezeket a gondolataimat nem osztottam meg vele, csak magamban eltünődtem. 

Neki annyit mondtam, hogy nem látom a sikerét abban, hogyan éri el ezeket a lányokat. Az volt a válasza, hogy neki is fogalma sincsen. Több értelmét látnám, ha mondjuk fogyatékosokkal dolgoztatna a kávézójában, erre szerintem még állami támogatást is felvehetne, de minimum kapna rá adókedvezményt. 

2016.12.02. 15:24

Sugar baby, barátnő vagy kurva?

Nemrég az Index írt egy cikket egy speciális társkereső szolgáltatásról, ami célzottan sugár daddyknek és sugar babyknek szól, magyarul olyan párokat hoznak össze, ahol az egyik fél folyamatos anyagi juttatásban részesíti a másikat, azért, hogy az vele legyen. 

Nincs is ezzel semmi gond, ha a felek a maguk helyén kezelik a dolgokat. Ha egy férfi kapcsolatot kezd egy nővel, és azt folyamatosan támogatja anyagilag, akkor gyakorlatilag van egy saját kurvája. A legaranyosabb a dologban az, hogy ezek a férfiak egyébként váltig hangoztatják, hogy ők sosem voltak még prostival, miközben évek óta finanszíroznak egyet. Takarító is lehet valaki úgy, hogy sok ügyfele van és sok házhoz jár dolgozni, vagy elszegődik egy házhoz, ahova minden nap megy dolgozni. Mindkét esetben takarítőnő marad, csak az ügyfelek száma egy vagy sok.

A férfiak persze tökéletesen megnyugtatják magukat azzal, hogy nekik sok pénzük van, amit szivesen megosztanak a "barátnőjükkel". Azaz inkább költenek a barátnőjükre, nem hiszem, hogy bármelyük is teljes pénzügyi hozzáférést és szabad kezet adna az eltartottuk kezébe. Azt is megmagyarázzák maguknak, hogy ők szeretik egymást, és ez nem a pénzről szól. Áhh nem is! Rendben, akkor próbálják ki, hogy nem adnak egy fillért se néhány hónapig a barátnőjüknek, aztán nézzék meg, tombol-e még a szerelem utána is? Esetleg ha hard core verzióban akarják tesztelgetni a csajukat, akkor tegyék is ki abból a lakásból, amit ők finanszíroznak, és nézzék meg, hogy megáll-e a saját lábán életük párja? Azaz továbbra is olvad-e a cukor, ha a barátnőnek vissza kellett költöznie a szüleihez, vagy meghúznia magát egy haverja kanapéján?

Van aki csak ideiglenesen űzi az ipart, és a férfi támogatásából finanszírozza az egyetemi oktatását, diákhitelét, de egyetem után dolgozni szeretne. Büszkesége meg nincsen, hogy a suli mellett kávézóba, kocsmába menjen dolgozni, mint a többi "rendes" lány. Én 20 évesen étteremben/kocsmában voltam felszolgáló, és nagyon jól kerestem. Nem tudtam volna a fizetésemből Louis Vutton táskát venni, de amire szükségem volt, azt megvettem magamnak. És büszke voltam arra, hogy eltartom magamat. Azt gondolom, hogy ez elsősorban nevelés kérdése: az én szüleim arra tanítottak, hogy tanuljunk és legyünk kreatívak, és csináljuk meg magunkat, nem pedig arra, hogy fogjak egy gazdag férjet. Ha neked van épp egy tizenéves lányod, a te felelősséged, hogy milyen példát mutatsz neki és milyen irányba indítod el az életét.

A legtöbb sugar baby célja, hogy hosszabb távon férjhez menjen valamelyik tehetős férfihoz, mivel tudják magukról, hogy nem sokáig lesznek fiatalok, és 30 után már nehezebb egy kitartót találni. Nem tudom, hogy azért, mert tudják magukról, hogy önmaguktól semmit sem képesek felmutatni, és ez később is így lesz, vagy azért, mert a személyiségük olyan, hogy mindig a könnyebb megoldást választják. De ez nem is csak a korról szól. Ha papír van a kezükbe, akkor megnyugszanak. A házasság legalizálja a prostitúciót. Hozzáteszem, ha a sugar daddyk elvettek feleségül egy sugar babyt, az attól még továbbra is kurva marad, ha nem megy el dolgozni. Persze ilyenkor gyorsan szülnek 1-2 gyereket, hogy lehessen a kölykökre mutogatni, miattuk nem dolgoznak. Ez különösen aranyos, amikor a gyerek már iskolás, kiskamasz, de még anya mindig "nem tudott" elmenni dolgozni. És mindig mindig van kifogás, hogy miért nem. Itt van egy angol lány, aki nem is akar dolgozni. Érdemes megnézni a cikk alján a videót is, amin beszél az életéről és a sugar babységről. 

t-the-young-and-the-rentless-08-2016.jpg

Ha a férfi tényleg gazdag, nem azért kell elmenni dolgozni, mert kell a pénz kenyérre, hanem, hogy legyen miért felkelni. Ne butuljon el teljesen az agyad. Használd, és érezd azt, hogy szüksége van a munkádra valakinek, és a társadalomnak. Van néhány példa a szupergazdagoknál, hogy alapítványt hoznak létre, ahol a feleség fog dolgozni teljes munkaidőben, ilyen szimpatikus eset a Bill és Melinda Gates Foundation is, ahol ugye már a házaspár dolgozik teljes munkaidőben. Vagy Marc Zuckerbergéknél, Priscilla kezeli a közös alapítványukat, amíg Mark Facebookozik. Az összes igazán sikeres férfi mellett egy dolgozó nő áll. 

2016.11.21. 15:01

Ne viccelődjünk leszbikusokkal a leszbikusokon

Százötvenkilencedik vendégemet, Marinát (36) három napig hosztoltam, Kanadából, Albertából érkezett hozzám. Marina nem hosztolt még senkit, mert egy erdő közepén lakik, és oda nem akar menni senki. Hozott nekem mandula lisztet és amerikai kiadású Runner's World magazint. Nem magától találta ki, hogy ezeknek a dolgoknak nagyon örülök, hanem kérdezte mit szeretnék ajándékba. Évente 4 hónapig az a munkája, hogy felmászik egy toronyba és megnézi, van-e aznap erdőtűz. Ha van, akkor értesíti a hatóságokat.

Volt egy vita közöttünk, nem igazán vita, inkább véleménykülönbségnek hívnám. Mondtam neki, hogy én nem bírnék erdőben élni hónapokig nomád körülmények között. Megkérdezte, hogy ha utazom hova szeretek menni. Mondtam, hogy a kulturát részesítem előnyben, azaz a városokat, múzeumokat, utcákat, tereket, épületeket szeretem. És szeretem a természetet, de kizárólag nyáron és max néhány napig tudom elképzelni, hogy sátrazzak vagy lakókocsizzak. Mondjuk romantikus körülmények között egy új kapcsolatban el tudnám képzelni, hogy letáborozunk hetekre egy gyönyörű kanadai hegyes-völgyes-tavas környékre egy jól felszert zuhanyzós lakokocsival, de gondolom a víz ugyanúgy kifogy pár nap után abból is. És két hét után már az is unalmas lenne. Mire ő, ja hát te nem szereted a természetet. Mondom, dehogynem, szeretem, de nem 4 hónapon keresztűl minden évben. Városi lány vagyok, szükségem van a civilizációra, a kulturára, kávéházakra, mozira stb. Lesajnáló tekintet volt a válasz, főleg azután, hogy látta rajtam, hogy nekem aztán tényleg mindegy mit gondol, vagy éppen hogyan ítélkezik felettem. 

Marina a dolgozós hónapjaiban egy lakókocsiban él, a kutyája a társasága és patakban fürdik. Négy hónapig nem találkozik egy lélekkel sem, csak medvékkel és egyéb állatokkal. Apropó medvék, mutatott nekem fotókat medvebocsokról és a mamájukról, aki csak bámul rá, tehát az egy urban legend, hogy a mama bevadul, és legyilkol, ha a bocsai a közelében vannak, és te is ott vagy. A vendégem év másik felében turnézik a barátaival. Martina folkénekesnő, lakáskoncerteken lép fel, a bevétel pedg a vendégek által kalapba dobott adományból van. Ebből körülbelül annyi pénze van, hogy fél évig utazgathat Európában, koncertről koncertre. Nekem is énekelt a konyhámban fél órát, amiből felvettem egy rövid dalocskát. Minden dalát ő írta, és nagyon tehetséges lány. Komolyabban kéne ezzel foglalkoznia, de elsősorban kéne neki egy jó manager. 

Marinát szerdán elvittem bikram joga órára a Hattyúházba. Nem volt ruhája, és az én rövid jóganadrágomat nem fogadta el (nincs az az isten, hogy én azt ott magamra húzzam, mondta ő). Elugrottunk venni neki egy olcsó hosszú, puha, laza otthonra vagy sportolásra való nadrágot. Az órát ügyesen végigcsinálta. Én a műtétem óta az óra második felében lévő gyakorlatok nagy részét kihagyom és a saját gyakorlataimat végzem. Egy ideje hetente kétszer járok bikramra és másik két alkalommal egyéb jóga órákra: flow, vinyasa, freestyle. Martina az óra után felöltözött zuhanyzás nélkül, mert a stúdióban a zuhany nyitott. Elmesélte, hogy trauma érte még tinédzser korában, ezért nem vetkőzik mások előtt. Inkább majd lerendezi nálam a zárt fürdőszobámban. 

Csütörtök este elmentünk a BMC aznapi jazz koncertjére, amire kaptam 2 jegyet a háztól. Martina teljesen odavolt az étteremért, ami szerintem is kellemes, de az awesome jelző talán túlzás rá. Ő evett egy újházi tyúkhúslevest, én ittam egy pohár bort. A koncert közepes volt. Martina szerint az is awesome, a vége előtt mégis jelezte, hogy menjünk haza. 

Érkezéskor volt egy picit kínos jelenet közöttünk, amire különbözőképp reagáltunk. Az aulában már összegyűlt egy kisebb tömeg, és Marina megjegyezte, hogy mindenki milyen szépen felöltözött. Mire én lazán odavetettem, hogy jah, én is csinosan akartam jönni, de mivel láttam, hogy ő nem lesz az, ezért én se tettem, különben úgy néznénk ki, mint egy fura leszbikus pár. Mire ő összerezzent, rám bámult, s megjegyezte, hogy ő leszbikus. Mire belőlem kitört a röhögés, erre láttam, hogy még rontottam a helyzeten, gyorsan elkezdtem magyarázkodni, hogy bocs, nem azon nevetek, hogy ő meleg, hanem így a válaszom különösen vicces. Aztán mondta, hogy szerinte nem vicces, ezért gyorsan abbahagytam a röhögést és megfelelően bocsánatot kértem, hogy nem akartam megbántani, ez csak egy hirtelen elsütött rossz vicc volt és fogalmam nem volt. Marina a fura jelzőt sérelmezte a leszbikus mellé. (Weird lesbian couple.)  Hogy akkor szerintem a leszbikusok furák? Mondom természetesen dehogyis, csak mi néznénk ki furán együtt, ha én is leszbikus lennék és mi egy pár lennénk. De már nem tudtam jól kijönni belőle, sőt egyre rosszabb lett. Gyorsan fátylat borítottunk rá. Mire az asztalunkhoz értünk, már felszabadultan másról beszélt.   

2016.11.07. 13:52

Amikor valaki két napig egyáltalán nem szólal meg, és ezt el kell valahogy viselni

A szégyenlősségről írtam már korábban, legutóbbi vendégem azonban minden szint felett kimaxolta ezt a fogalmat, legalábbis abban a mértékben, ahogyan én még sohasem találkoztam vele.

lithuania.gifAleksandra, a százötvennyolcadik (26) litván vendégemet Vilniusból két éjszakát hosztoltam, 2014-ben csatlakozott a CS-hez és 13 vendégtől van referenciája, ő maga néhány alkalommal szörfölt. Első nap kora este érkezett, beszédes, jó hangulatban voltam, gyakorlatilag én beszéltem egész este, ő figyelt, egy-két szóval reagált. Betartottam a dialógus alapvető kritériumait, miszerint 40 másodpercig beszélj egy huzamban maximum, majd tarts szünetet, hogy a másik is reagálhasson a mondandódra. Nos, mivel ő ezekben a szünetekben is csendben maradt, visszakérdezésre nem reagált, így folytattam, majd átváltottam történetmesélős-monológ üzemmódba. Főleg az egészséges életmódról, sportról, életmódváltozásról beszélgettünk. Na meg arról, hogy milyen kétnyelvűként felnőni, és ő inkább orosz, mint litván, hiszen a szülei is oroszok. Viszonylag korán lefeküdtünk aludni. Ágybabújáskor suhant át az agyamon, hogy opsz, egész este én beszéltem, ezt holnap orvosolni kell!

Másnap délután a Smartfit terem előtt találkoztunk a Király utcában. Előző este rábeszéltem, hogy jöjjön el velem TRX órára. Nem nagyon kellett győzködni, mondta, hogy sosem próbálta még, így legyen. Némi tapogatózó kérdés után kiderült, hogy a vendégem nem sportol és konkrétan nem sportolt semmit soha, leszámítva a gimnáziumi kötelező testnevelő órákról. Alex jelentősen túlsúlyos is volt, olyan 30 kg extra volt rajta.

Felértünk a lányöltözőbe, körülnézett, majd feltette első kérdését (és egyetlen kérdését, amit a két nap alatt feltett nekem) -Itt fogunk öltözni? mondom - Igen, ez a lányöltöző. Alex fogta a táskáját, és bement a WC-be, és ott öltözött át. Én a többi lánnyal a közös helységben a szekrények előtt.

Az órát a maga szintjén teljesítette, de én folyamatosan segítettem neki. A TRX-ben az a jó, hogy az is végig tudja csinálni, aki sosem sportolt, vagy aki elit atléta, vagy aki akár gerincbeteg. Csak a kötelek beesési szögét kell állítani, és minden gyakorlat könnyen végezhető. Például a guggolások, ha valaki túlsúlyos és nem sportol, helyes technikával max 5-10-et tud megcsinálni, viszont úgy, hogy tartja a hurkokat, és a terhelés nagy része a köteleken, azaz a karján van, sokkal könnyebb mélyre lemenni, és főleg a helyes, egyenes gerinctartást megtartani. 

A talajgyakorlatoknál ő és én is a matracon maradtunk, nem hurkoltuk be a bokánkat a TRX-be, mivel nekem még nincs olyan erős a törzsizmom, hogy megtartsa a teljes testemet vízszintesen, ugyanakkor félek is megterhelni a gerincem lumbális szakaszát. Alex pedig az életfunkciói ellátására alkalmas izomzattal rendelkezik.

A TRX órákban még azt szeretem, hogy a Smartfitben két különböző edző tartja az órákat, mindegyik másik stílusban, és az órák felépítését is minden héten változtatják. Mindenkinek szívből javaslom ezt a sportot, aki állóképességet és egységes tónusos izmokat szeretne az egész testére. Emellett rendszeresen futok, ezért kell egy hetente egyszer végzett keresztedzés, ami más izmokat kapcsol be a testemben. A TRX ráadásul az egyik legjobb törzsizom erősítő program, amellett, hogy kiemelten koncentrál a lábizmokra, a váll, hát és karizmokra is. Augusztus óta járok hetente egyszer, amit sokszor kihagyok, és bikram jógázni megyek helyette az elmúlt egy hónapban, de már nagyon szépen látszódik az eredménye a karomon és a hátamon is, ami egész biztos nem a futás alakított ki.

2016.10.08. 20:49

Cukor és gluténmentes keto sajttorta - 2.8g szénhidráttartalommal

Szüleim 50 éves házassági évfordulóját ünnepeljük holnap. (Ohh, akit nem érdekel a családi sztori, és csak a recept miatt kattintott, az tekerjen le most 7 bekezdést, és ugorjon a félkövérrel szedett mondathoz: "Íme a recept.") Hihetetlen, hogy együtt tudtak maradni idáig, és nem csak együtt laknak, hanem a szó igazi értelmében együtt élnek. A szüleim igazi szeretetben, szerelemben görgetik a napokat, éveket, évtizedeket egymással. Ha problémájuk adódott a kapcsolatukban, akkor addig dolgoztak rajta, amíg meg nem oldották, mert mindketten azért tepertek, hogy legyen béke és harmónia közöttük. Ha lehet mondani az évek, évtizedek múlásával egyre szorosabb és jobb lett a házasságuk. Befejezik egymás mondatát, de igazából pontosan tudják mindenről, hogy mit gondol a másik. Ha apám nincs otthon, és hazajön este, anyám ránéz és felcsillan a szeme. Pont az a fény van a tekintetében ilyenkor, amit friss párok szoktak produkálni. Fogják egymás kezét az utcán (pontosabban anyám belekarol apám karjába), és rutinja van a csóknak közöttük. Szeretem amikor megfogják egymás kezét, mert ismerős és megszokott, és picit más a mozdulat, mint mikor apánk a mi kezünket fogta, fogja meg. Édesanyám 74 éves, édesapám 82 lett ma. 

Anyám egy kis Heves megyei faluban, Besenyőtelken született és nőtt fel. Csecsemőgondozó lett belőle, és a szakiskolái elvégzése után elkerült egy árvaházba dolgozni, ahol nullától két éves korukig voltak a gyerekek. 22 éves korában közel került egy benn lakó kisfiúhoz, és elhatározta, hogy örökbe fogadja, mert ő már egészen biztosan vénlány marad. Otthon megbeszélte a szüleivel, és az apja azt mondta neki, hogy várjon még néhány évet az örökbefogadással, mert utána sokkal nehezebb lesz férjet találni magának, ha egyedülálló szülőként kell ezt a feladatot abszorválnia. Ha pár év múlva még mindig egyedül lesz, akkor hajrá, ők támogatni fogják mindenben. Édesanyám aztán passzolta az örökbefogadást. Érdekes belegondolni, hogyha megteszi, akkor most lenne még egy bátyám. És mi lehet most azzal a kisfiúval, aki azóta már 54 éves?

Egy évvel később egy vasárnapi napon, 1965. szeptember 18-án egy teherautósofőr rokonuk beugrott anyámékhoz és magával hozta a kollegáját. Gyors látogatás volt, éppen szállítottak valamit a teherautóval, és gondolták megállnak Besenyőtelken. A rokon bemutatta fiatal kollegáját anyámnak, a 31 éves Lajost Egerből. Anyám nem készült vendégekre, pongyolában volt, smink nélkül, de a tekintete lesiklott a srác ujjára, hogy csekkolja van-e rajta jegygyűrű. Nem volt. Egymással közvetlenül csak pár mondatot tudtak váltani, mert az egész család körülöttük volt. Lajosnak is megtetszett annyira anyám, hogy 5 perc udvarias összcsaládi barátkozás után megkérdezze tőle direktben, eljöhet-e jövő héten vasárnap is, de már egyedül. Nem szarozott. Anyám igent mondott. Ez a férfi lett az, aki elvette őt feleségül 1966. október 9-én.

Később kiderült, hogy a találkozás nem volt véletlen. Apám 31 évesen eljutott oda, hogy nősülnie kell. Egerben nem talált magának megfelelő lányt, és megkérdezte a kollégáját, hogy ismer-e szingli (a 60-es években még nem így hívták), katolikus leányzót. A kollégának meg eszembe jutott anyám. Írt levelet a nagymamámnak, aki az unokatestvére volt, és lelevelezték (nem volt telefon), hogy akkor majd "váratlanul" beugranak hozzájuk. Hogy miért? Mert nagymamám nagyon jól tudta, hogy anyám nem menne bele a vakrandiba, mert szívből utálta az ilyesmit. Ezért az egész család úgy csinált, mintha ez egy véletlen találkozó lenne. Mindenki tudott róla, hogy háztűznéző lesz azon a bizonyos vasárnapon, csak egyedül anyám nem. Nagymamám később mesélte, hogy az bosszantotta a legjobban, hogy nem mondhatta előtte anyámnak, hogy öltözz fel rendesen kislányom, menj el fodrászhoz, csinosítsd ki magad, mert ugye.. anyám se hülye :-)

A szüleim kb. fél éve készülnek a holnapi eseményre, és nagyon cukik. Sajnos a mise nem jött össze, amit a pap nekik mondott volna, de foglaltak Törökbálinton egy étteremben egy óriási asztalt, mert nem csak mi ünnepeljük őket, hanem az egész rokonság jön, nagynénik, unokatestvérek stb. Anyám kiadta nekünk, a gyerekeinek a feladatot, hogy mindenki süssön egy tortát, nem vehetjük meg a cukrászdában, és nem szabad más ajándékot hoznunk. Én persze nem bírtam ki...

2016.10.01. 15:15

3.4 g szénhidráttartalmú gluténmentes kenyér, amit a pékségekben nem kapsz meg

A diéta legnagyobb ellensége a kenyér, mivel rettentően magas, 52g a szénhidráttartalma, azaz egy-két szelet fehérkenyér is már szétcsapja a nap CH deficitedet. A pékségekben számtalan alternatív verzió van, amivel főleg az a bajom, hogy nem tudom mit tesznek bele. Az utóbbi napokban megnéztem néhány tucat youtube videókat paleo-keto kenyerek készítéséről, és azok alapján saját receptet alkottam. Fontos volt, hogy ne kelljen vele szarakodni, gyorsan elkészüljön és alacsony legyen a szénhidráttartalma. A kenyér természetesen gluténmentes. 

20161001_135830.jpg

Most először sütöttem meg, és meglepően elképesztően finom lett. Ami a lényeg: kb. 10 perc alatt készül el a tésztája, és a sütés 30 perc! Éééés... 3.5g a szénhidráttartalma, ami fele annyi (100 grammnak), mint a boltban kapható legalacsony CH tartalmú kenyereké (Probody szénhidráttartalma 6g 100g kenyérben), amibe nem tudod mit tesznek bele. Igaz kevesebb, mint fele annyiba kerül a boltban, mint az én kenyerem. 
 
Íme a recept a 300 grammos kenyérnek: 6 bio tojást külön választva a fehérje és sárgája. A tojásfehérjét robotgéppel felvered, amg kemény nem lesz a habja, majd egyenként hozzáforgatod fakanállal a tojássárgáját, és az alábbi cuccokat nagyon óvatosan, hogy ne essen össze a hab. Azaz ne ess neki ismét robotgéppel. 
  • 4 csipet só
  • 75g kókuszliszt
  • 40g protein por (én tiramisu izesítésűt használtam, aminek az íze nagyon enyhén érződik a kenyérben)
  • 5g sütőpor (én 7gr-ot tettem bele, emiatt sajnos picit éreztem a sütőpor ízt is a kenyérben)

2016.09.23. 13:11

Így pusztítsd ki az ételmolyokat a konyhádból

Mióta az Eötvös utcába költöztem, küzdök az ételmolyokkal. Folyamatosan takarítunk, kéthetente nagytakarítás, és kéthavonta át vannak mosva a szekrények kívül-belül Domestosos vízzel. Az ételmolycsapdák 3 helyen vannak kitéve a konyhában, amit havonta cserélnem kell, annyira tele lesz. Undorító. Most, hogy jön a hideg, már jóval kevesebben vannak, de nyár elején visszatérnek. Amikor beköltöztem két éve, rá egy hónapra kb. 30 ezer forint értékű bio élelmiszert kellett kidobnom, mert mindenbe belementek. Belepetézik a lisztbe, kávéba, teába, cukorba, müzlibe, kakaó porba, protein porba. Mindenbe, ami poros állagú! De belemegy a tésztába és a csokoládéba is. 

etelmoly.jpg

Utánaolvastam több helyen mit kell csinálni, valamint saját haditechnikát fejlesztettem ki ellenük. Sikerült, teljesen eltüntek egy ideje. Persze nem tudom, hogy azért mert győztem végre két év után, vagy hirtelen jött a hideg. Íme néhány pontban mit tegyél meg te is, ha hasonló problémával küzdesz:

  • Dobj ki mindent, ami ételmolyos. De vidd le azonnal a kukába, ne maradjon napokig a szemetesedben a fertőzött élelmiszer. 
  • Most át a szekrényeket, nehezen elérhető sarkakat ecetes vizzel.
  • Szellőztess rendszeresen a konyhában. A molyok ezt nem szeretik. 
  • Ha látod őket repülni, kapd el, annyival is kevesebb. 
  • Vegyél ételmolycsapdákat, mindenhol kapható szinte. 
  • Ha veszel lisztet, magvakat a piacon, boltban, akkor dobd be a fagyasztóba 72 órára, majd vedd ki.  A fagyasztást nem élik túl a peték sem. Sajnos főleg a piacon kapható termékekben benne van, de hoztam már haza a Mammut bio boltjában vásárolt natúr mandulával is ételmoly kukacokat. Ment is a káromkodás, amikor a 7000 Ft/kg árú bio mandulát ki kellett vágni a kukába. (Csak 20 dkg-ot vettem, de akkor is fájt.) Szitáld át a liszteket, porokat, minden egyes új adagnál, amit a szitába töltesz, tisztísd át a szitát előtte. Töltsd át az eredeti csomagolásából jól zárható üveg és/vagy műanyagedényekbe. Ellenőrizd a kupakot, hogy jó szorosan csavartad-e rá.