2017.03.15. 20:36

Forradalmi megoldás hazai állami iskoláknak a skandináv színvonalú nyelvoktatásért

Amikor gimnazista voltam, az angol tanárunk a házifeladatokat legfőkébb tesztkérdésekre, és munkafüzetben kitöltendő feladatokra koncentrálta. Házifeladat: 14. oldal, 2-es és 3-es példa. Szevasztok. Kizárólag azok az osztálytársaim középfokuztak a gimnáziumban, akik külön nyelvi órákra jártak. Többségünk az egyetemi évei alatt tanult meg angolul, én például csak 35 éves koromra. (addig nem érdekelt az angol, és nem is kellett, de ez egy másik történet)

Azóta eltelt több, mint 20 év, és a nyelvi oktatás állami iskolákban semmilyen szinten nem emelkedett. A 18 éves unokaöcsém jövőre érettségizik, általános és gimnázium osztályaiban végig tanult angolul, azaz 12 éve angolozik, de alapvető társalgásra nem képes. A 16 éves keresztlányom a középfokú írásbeli nyelvvizsgát múlt héten tette le, mindezt úgy, hogy szeptember óta magántanárhoz jár (havi 20 000 Ft költség), a törökbálinti gimnázium nyelvoktatási színvonala nem készítette fel megfelelően, még úgy sem, hogy a nulladik évfolyamon csak angolul tanult napi 4 órában. A másik 16 éves unokaöcsém angolja szintén értékelhetetlen, beszélgetni senkivel se tudna. 13 éves unokahúgom kb. mondókákat ha tud.  

És mindezt hasonlítsuk össze a skandináv országokkal: A gyerekek szintén általános iskolában kezdenek el angolul tanulni, de 12 éves korukra már képesek társalogni bármiről nyilván az ő szintükön, a saját maguk kommunikációs képességeikkel. Gimnáziumra az angoltudásuk második nyelvként értelmezhető az életükben, bármikor átváltanak angolra a svédből/dánból/finnből. Nem, nem vesznek magánórákat, és nem tanulják napi 5 órában az angolt. Ugyanannyi angolórájuk van egy héten, mint egy átlagos gimnáziumban Magyarországon. Heti 3-5 órában tanulnak angolul. 

Hogy mi a különbség? A tanárjukat motiválja, hogy megtanítsa őket angolul. Házifeladatként esszéket ad fel nekik, amiket másnapra be kell adniuk. Egy-két oldalas dolgozat arról, milyen filmet láttak legutóbb és az miről szólt. Mi történt velük a hétvégén stb stb. A tanár van annyira kreatív, hogy feldobjon mindig új témát, és esszét írasson velük róla. A gyerek képtelen tanulni, ezt nem lehet szünetben a padtársról lemásolni. A dolgozatát legközelebb visszakapja kijavítva. 

A skandináv országokban a tanár megrendelheti a legjobb tankönyveket és munkafüzeteket. Használhatják az internetet nyújtotta nyelvtanulós applikációkat, az iskolákban alapfeltétel az ipad vagy más táblagép, minden gyereknek van okostelefonja, a wifijük erős. 

A skandináv nyelvekhez az angol jobban haosnlít, azaz a gyerekek könnyebben tanulják meg, mint a magyar gyerekek. 

ebc984c1526d883304f0e3dd06b211c8_english-class-chalkboard-with-clipart-of-english-class_550-364.jpeg

Miért nem tudja ugyanezt egy Magyarországon tanító angol tanár? Mert MINDEGYIK húz haza 14.00-kor, hogy megkezdhesse a magánóráit, amit estig tol, és mindezért kap óránként adómentesen 3-4-5 ezer forintot. A teljes havi fizetése meg 200 ezer forint. (Nyilván a bére függ attól, hogy hány éve tanít, és milyen pótlékokat kap. Én itt átlagfizetést számoltam). Este 20.00 után nem fog hozzálátni 30 db 2 oldalas esszét kijavítani másnapra. A szakmai tudását a magántanítványaira fókuszálja. 

Emelett egy Magyarországon tanító nyelvtanár a legsilányabb tankönyvet rendelheti meg, mert a tankönyvi keret 15 000 Ft, amiből minden tankönyvet fedezni kell. Emiatt a tanárok úgy spórolnak, hogy nem tanítják le a tankönyv összes sorozatát az iskola végéig, azaz mesterségesen visszatartják a tananyagot. Ha a szülőktől külön kérik, hogy vegyenek tankönyveket és hozzák be az iskolába, az törvénytelen, és ezért a tanárt feljelenthetik. 

Az iskolák számítógépesparkja gyatra. A tanár ugyan fénymásolhat jobb tankönyvekből, de limitált oldalszámban, ami a töredékét sem fedezi a szükségesnek. 

A fehér táblához tartozó filcet megkapják a tanárok év elején, ami az eéső három hónapra elég, utána a tanár a saját fizetéséből veszi a filcet. 

A nyelvtanuló szoftvereket, applikációkat nem tudja az iskolai órákra bevonni, mivel a gyerekeknek nincs mobilinternetjük, a wifi pedig nem engedi be minden gyereket korlátlanul, vagy egyáltalán nincsen wifi az iskolában. 

És miért kínlódik egy skandináv tanár az esszékkel, és motivált angol tanítással? Mert keres annyi pénz hivatalosan az állami iskolából, hogy ne szoruljon rá második műszakos magántanítványokra. 

A magyar szülők a problémát jól ismerve az alábbiakat teszik: az állami oktatás mellett beíratják a gyereket magántanárhoz és/vagy nyelvi tanfolyamra. Vagy eleve magániskolában taníttatják, ahol mivel szolgáltatást vesznek ígénybe, a nyelvi oktatás is kiváló, azaz az iskolában a nyelvi tanár jól keres, és érdemi házifeladatokkal látja el a diákokat, motiválja, hogy a kiscsoportos kurzusában a gyerekek jól beszéljenek, különben ha nem teszi, hipp-hopp, lesz egy jobb tanár a helyére. 

A szülők főleg az első megoldást választják, de mindez minimum havi 15 ezer forintos plusz költséget jelent egy gyerekre, és akkor a heti 60-90 perces magán angolórával számoltam, de az átlag ennél biztosan több órát vetet a gyerekének, és sokan többet fizetnek, mint 3000 Ft/60 perc. De a mi példánknál maradjunk havi 15 000 Ft nyelvi magántanár költségnél. Ha minden egyes állami iskola alapítana egy Alapítványt, amire minden szülő havonta befizetne fejenként 5 000 Ft-ot (amit eddig magántanárra költött, annak az egyharmadát), az 25 fős osztályononként havi 125 000 Ft adományt jelentene havonta.

Vegyük figyelembe, hogy van olyan szülő, aki semennyit nem költ a gyereke nyelvi különórás taníttatására, mert nem engedheti meg magának, és ahogy már írtam, van aki ennek az összegnek a többszörösét. A szegényebb szülők nem fognak alapítványi pénzt befizetni. A jobban kereső szülők pedig a megelégedettségük függvényében, akár több pénzzel is fogják támogatni a szervezetet. Az Alapítvány kuratóriumába meg külsős tagokat hívnak, a pénz elköltéséről havonta kimutatást készítenek, és elküldenek minden szülőnek. A havi befizetett összeg fedezné az alapítványi alkalmazott bérét, amit az iskolás gazdaságisa kapna meg szintén kiegészítve az iskolai hivatalos fizetésével.  

Egy nyelvi tanárnak heti 26 óra kötelező óraszáma van, de a legtöbb nem csak nyelvi órát tanít, ebbe az osztályfőnöki órák is beletartoznak, valamint egy osztálynak átlagosan heti 3-5 óra nyelvi órája van, azaz átlagosan egy nyelvi tanárnak 7 osztálya van. A 7 osztály havi Alapítványi támogatása havonta kb 875 000 forint lenne, amit az iskola fizetésként átutal a tanár számlájára, levonva az adókat, de hozzáadva az eredeti bértáblás fizetését is, valamint levonva az Alapítványi alkalmazott részbérköltségét, a délutáni korrepetálás terembérleti díjat, a nyelvtanítás költségeit és egyéb alapítványi fenntartási költségeket is. Így egy nyelvi tanár bérezése havonta átlagosan nettó 700 000 Ft lenne. Azok a szülők, akik külön adományként nagyobb összeget, mondjuk ráadás összegként 50 000 Ft-ot is átutalnak évente a havi díjon felül (alapítványi támogatás miatti adójóváírás stb), az Alapítvány anyagi helyzete kiemelten erősödhet.

Az Alapítványi pénzből a nyelvtanár megveheti a legjobb nyelvi tankönyveket, a terembe külön erős wifit vezethet be, a pénzből táblagépeket vehet, amit kioszt a gyerekeknek az órákra. 

A tanárnak versenyképes magas fizetése lesz és kiváló tanítási körülményei. Egy ilyen fizetésért és állásért minden angoltanár teperni fog, és ha vért kell érte izzadnia, akkor is végigviszi, hogy minden egyes diákja nyelvvizsgázzon akár a felső fokúig maximum a gimázium végére. Ezért a pénzért a gyengébbeket délutánonként külön korrepetálásra hívja, külön feladatokat ad neki, minden szülővel magától rendszeresen konzultál. A nyelvi tanítás szinvonala a skandináv mértékig fog emelkedni. És mindennek következtében a szülőnek nem kerül már havi 15 000 Ft-ba a gyerek nyelvi oktatása, csak 5 000 Ft-ba, és elvárhat érte egy skandináv oktatási szinvonalat. 

A megoldás gyenge pontjai:

  • A rossz anyagi helyzetbe lévő szülők nem fizetnek semmit, vagy nem minden hónapban adományoznak még a minimum összeget sem. Mennyire várható el a pontos fizetési morál? Lesznek olyan szülők, akik megengedhetnék maguknak az 5000 Ft-ot, mégsem fizetik be.
  • Azok a szülők, akik örömmel fizetnek többet, mint havi 5000 Ft, azokkal meg kell értetni, hogy részben mások helyett is fizetnek. Azaz a közös jó érdekében is adományoznak, ezt az üzenetet a szülők fejébe kell verni.
  • Szülői értekezleten kialakulhat-e a szülők között feszültség, ha valamelyik szülő nótoriusan nem fizet, de szociális helyzete mégsem indokolja? Ezt a problémát az Alaptványi alkalmazottnak tudnia kell kezelnie.
  • A többi tanár és iskolai alkalmazott kontra nyelvtanárok között milyen kollegális hangulat alakul ki, ha a nyelvi kollegájuk fizetése négyszerese az övékhez képest?

Megjegyzés:

Az adókat hasraütésszerűen számoltam, nagyvonalakban. Egy bérszámfejtés során elképzelhető, hogy ennél is magasabb jövedelem jönne ki. 

A módszerem kizárólag a nyelvi oktatásra nyújt megoldást, a többi tantárgy szinvonalának javítására más megoldást kell kitalálni. 

Te fizetnél-e havi 5000 Ft-ot a gyereked iskolájának, hogy cserébe a kölyök skandináv színvonalú idegennyelvi oktatást kapjon? Mi a TE véleményed a fenti javaslatról?

A bejegyzés trackback címe:

http://couchsurfing.blog.hu/api/trackback/id/tr8012340863

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kommentes nikk 2017.03.17. 09:41:05

Bár a felvetés értelmes, a poszt több sebből vérzik. Egyfelől az írója a magyar nyelvvel is hadilábon áll, szóval először ezen kéne faragni kicsit, mielőtt az idegen nyelvek tanításának anomáliáiban elmélyedne. Másfelől a meglátások többsége aprócska mintán vett szubjektív elemekre épül, az meg különösen nem elegáns, hogy a poszter elkezd turkálni a tanárok zsebében. A nyelvoktatáson alapvetően változtatni kéne, az első lépéseket a tanárképzésben lenne szükséges megtenni, anno az angol szakos ismerőseim gyakorlatilag nem tanári képzést kaptak, hanem az angol kultúrát, angol irodalmat tanították nekik, ami persze szuper dolog, csak a módszertan, a gyakorlat kimaradt. Olvastak sok Shakespeare-t eredetiben, de az nem segíti a hatékony oktatást. Mivel angol szakra eleve olyanok mennek, akiknek már alapból van egy erős középfokú tudásuk legalább, szerintem képzés felét-háromnegyedét a gyakorlatra, metodikára kellene kihegyezni, nem pedig középkori angol irodalommal nyektetni a leendő tanárokat.

kommentes nikk 2017.03.17. 09:46:13

Ez az alapítványos dolog meg eleve sajnos full hülyeség, egyfelől nem lehetne beilleszteni a közoktatási rendszerbe, másfelől durva bérfeszültséget generálna, mert ennyi erővel a biosztanár, tesitanár, matektanár miért nem kap alapítványi pluszpénzt, ők is tanítanak, az ő tárgyuk is fontos... Tanítottam pár évet alapítványi suliban, az anyagi hozzájárulás önkéntes volt, elmondanám, hogy a 24 fős osztályomból 5-6 gyerek szülei fizettek, jellemzően nem a gazdagabbak, hanem az átlagos körülmények között élők dobtak havi 5-10 rongyot a kasszába (pedig volt bőven kifejezetten módos család). Ha valami nem kötelező, az nálunk egyenlő a "nem kell"-lel, kötelezővé pedig nem teheti az állami iskola a sima tanórákért való fizetést. Szóval ez az ötlet sztornó.

-csibu- 2017.03.17. 13:13:18

Nagyon nincs képben az író alapvető dolgokkal. Szerinted nem próbálkoznak ezzel a tanárok? Dehogynem. A diákok viszont olyan mértékű túlterheléssel küzdenek, ami miatt esélytelen, hogy minőségi feladatmegoldást adjanak be. Ettől az ő és a tanáruk kedve is elmegy.

Egyébként én nyelvi általánosba jártam, a fél osztálynak 8.ban már volt középfokúja és egy átlagos gimiben is a 2000-es években a fél osztálynak volt nyelvvizsgája. És nem feltétlenül a magántanár miatt.

2018.01.31. 05:08:48

Gimis koromban is az volt, hogy a némettanárunk szart a tanításra, mert majd aki akar, az magánórán megtanul tőle németül. Úgyhogy egy csaj tudott Goethe Institut felsőfokút tenni, mert
Én középfokig jutottam, magamtól, különórák nélkül.
Aki szart a tanulásra, az valahogy leérettségizett 3-as eredménnyel.
Mindez évekkel az internet kora előtt, amikor a könyvesbolt vagy antikvárium volt az egyetlen forrás.
Ma már mindenféle nyelv tanulásához rengeteg anyagot találsz az interneten. Angolt, németet, franciát, oroszt, spanyolt, olaszt simán tudsz tanulni akkor is, ha csak magyarul beszélsz. Nem telefonos applikációkról beszélek, hanem rendes tananyagokról.

Ha angolul beszélsz, akkor gyakorlatilag ingyen bármilyen idegennyelvet meg tudsz tanulni internetről összeszedett tananyagokkal.

Angolul pedig simán meg lehet ma tanulni úgy is, hogyha nincs semmi nyelvoktatás az iskolában. Filmek, fórumok, könyvek, sorozatok, youtube videók teljesen ingyen hozzáférhetőek, az internet 80%-a angolul van. A svéd fiatalok se az iskolában tanulnak meg angolul, ott már csak angolul kommunikálnak az órán. A szabadidejük jó részét angolul élik az interneten, ez a kulcs. Nyelvet, főleg egy olyan mindenütt jelenlévő nyelvet, mint az angol, leginkább az életből lehet megtanulni.