2016.06.26. 13:39

Karmikus találkozások

Nem hiszek az asztrológiai bullshitben, de az asztrológia azt nevezi karmikus találkozásnak, mikor egy találkozásból, kapcsolatból, barátságból tanulunk valami életreszólót, kapunk tőle valami fontosat. Volt már rengeteg karmikus találkozás az életemben, idén kettő is. Az első még januárban, mikor meglátogattam az egyik barátomat az irodájában, akit kb. két és fél éve ismerek, és évente néhányszor találkozunk általában egy fagyira. Soha nem volt közöttünk semmi. Ő engem nem hív a barátjának, mert szerinte nő és férfi között nincs barátság. Az ő életében nincs ilyen, én viszont egész jól elboldogulok évtizedek óta több férfi barátommal is. A mi esetünkben csak ő az én barátom, én nem vagyok az neki. Látta, hogy milyen óvatoskodva ülök le a kanapéjára, és ajánlott nekem egy jó gerincsebészt. Felírtam a doki telefonszámát, és mondtam neki, hogy jó, majd megkeresem, ha ilyesmire lesz pénzem.

A műtét nem két fillér: drága magánorvosi vizitek, magán MR, borítékok osztása a kórházban, és a rehab még minimum fél évig (heti rendszerességgel magán gyógytorna, rendszeres úszóedző, bár tudok úszni, de csak mellen, és ez nem elég, uszodabérlet), egyszóval egy vastagon fogott ceruzájú hatszámjegyű összeg az egész, amire nekem idén egész biztosan nem lesz pénzem. Azonnal felajánlotta, hogy majd ő kifizeti. Az egészet. Ajándékba. Majd rögtön foglalt is időpontot a sebész magánrendelésére. Csak pislogtam, ilyesmit párkapcsolatokban vagy családban szoktak finanszírozni az én köreimben. Ő nem kért cserébe semmit, csak annyit, hogy ne hősködjek, és csináljam szépen végig a rehabilitációt, minden szabályt pontosan betartva, nem türelmetlenkedve és valami hülyeséget csinálva. Egyébként simán lehet, hogy rendszeresen jótékonykodik random embereknek, ennyire nem ismerem jól, hogy tudjam mennyire rutin dolog nála az ilyesmi. 

És valóban kifizetett mindent, amellett, hogy évente kb. kétszer találkozik velem egy kávéra. Mondanám, hogy egyébként leszar, de nem igazán lenne találó a leszar állítás azután, hogy rendezte a gerincem számláit. A legnagyobb tételt a számlák közül váratlanul sikerült megspórolni, amit visszavittem neki borítékban, pedig nagyon nagyon szívesen megtartottam volna, de hát nem az én pénzem. Ezen látványosan meg is lepődött, szerintem én voltam az életében az első személy, aki visszaadott neki pénzt. Nem tartotta meg, visszaadta a nagyobb részét, hogy költsem rehabra, amiből tudtam gazdálkodni eddig 10 héten keresztül, és még elég lesz kb. még 3 hétig.

Persze, nem kell őt félteni, gusztustalanul gazdag, ahogy az amerikai mondaná, megtehette, és meg sem érezte, neki nem sokat jelent, de nekem rengeteget, és nagyon jól esett. Nem vagyok hozzászokva, hogy gondoskodjanak rólam. Hálás vagyok neki, és egész életemben emlékezni fogok erre a gesztusára, a hátamon húzódó heg emlékeztetni fog erre, akkor is, amikor már rég nem fogunk találkozni. Szóval a vele való év eleji találkozásnak köszönhetően most nincs derékfájdalmam, rendelt nekem egy megjavított gerincet. Egyébként meg köszi neked is már sokadjára, Dr. Bánk András, és nem tudom elégszer megköszönni, hogy te meg megszerelted azt! 

A vicces az egészben az, hogy előtte tavaly nyáron találkoztam ezzel a jótevőmmel (nem nevezem a nevén, mert nem örülne neki) még a lebénulásom előtt pár héttel, már akkor is volt isiászom, de nem tettem róla neki említést. Ültünk egy kanapén, beszélgettünk, én meg pakolgattam a lábaimat, hogy ne fájjon annyira. Utólag meg is jegyezte, hogyha akkor mondom neki, nem kerültem volna kerekesszékbe és lehet, hogy kisebb műtéttel csavarozás nélkül túleshettem volna az egészen még a nyáron.

A hónap elején elmentem Stockholmba 5 napra. Majd arról az utazásról írok külön is. A hosztomnak volt egy másik couchsurfere Angliából. Jack, aki pont velem egyidős. Első pillanattól kezdve bírtam Jacket, és szivesen töltöttem vele a teljes vasárnapomat. Mászkáltunk mindenfelé az óvárosban és rengeteget beszélgettünk. Jack a tipikus evangélista, ha érez fogékonyságot, akkor szivesen változtatja, váltja meg az embereket maga körül. Mivel én mindig nyitott vagyok azokra a dolgokra, amitől jobb lehetek, tanulhatok, kijavíthatom a hibáimat, ezért szívesen veszem, ha erre vonatkozó segítséget kapok. Jacktől három dolgot tanultam: Az első a ketogén diéta, ami 80% zsír, 15% fehérje és csak 5% szénhidrátfgyasztáson alapul, egyébként egy csökkentett kalóriabevitel mellett. Ez a paleo étkezés szigorított verziója, a paleoban ugyanis több a szénhidrát és a fehérje is, és kevesebb a zsír. Szeretnék fogyni 10 kg-ot, és Jack szerint ez a diéta kiváló lehetőség erre és egészséges is. Korábban vegetáriánus voltam 5 évig. Hazajöttem Budapestre, elmentem a Sparba és bevásároltam prémium baconból, dalmát prosciuttóból, tanyasi csirkemellből. Azóta minden nap eszem húst. 

ketogenic-diet.jpg

Jackkel beszélgettünk a személyiségemről is, hogy magas fokon égek, és ha egy történetbe belekezdek, akkor monológszerűen elmesélem, azaz sokat beszélek. Ettől azonban a másik fél hamar elfárad, és elengedi a történeteimet. Máskor meg csak beszéltetem a másikat, figyelek, de nincs hozzáfűznivalóm. Azaz up and down, fenn és lenn, nagy energiaingadozásokat produkálok egy napon belül. A párbeszéd egyik szabálya GG barátom szerint, hogy max 40 másodpercig szabad beszélni, aztán át kell engedni a szót a másiknak, ha az nem akar reagálni, akkor lehet rögtön folytatni, de figyelni kell, hogy a másiknak van-e mondanivalója, nagy valószínűséggel lesz, főleg, ha a másik felet is érdekli, amiről beszélek beszélünk. Ő is elmondja, amit akar, és utána jöhet a következő 40 másodperces etap a történetből. Ettől lesz a beszélgetés egyenrangú dialóg. 

Megemlítettem Jacknek, hogy én vegetáriánus vagyok, naponta ötször eszem, de szénhidrátot is rendesen, ez a vega életmód hátulütője, hogy a húst pótolni kell. Nekem ráadásul nagyon édes szájam van, imádom a péksütiket, csokit, egyéb sütiket. Megállathatalanul tudom őket enni, ezért is szenvedek majdnem mindig súlyfelesleggel. 

Jack szerint a cukor elhagyása csak az első 2-3 hétben okoz függőségi tüneteket, utána le lehet róla válni vágyakozás nélkül. Ezt nem akartam elhinni. De azt megjegyeztem, hogy lehetséges, hogy a táplálkozásom összefüggésben van a személyiségemmel is. Azért égek ilyen magas fokon, mert az inzulinszintemet is fellövöm a picsába naponta többször, pörget a cukor, és ezzel pörgök én is. Ebbe eddig sohasem gondoltam bele, hogy mi lehet az oka a túlpörgéseimnek, csak szimplán nem értettem egész életemben, és elfogadtam, hogy én ilyen vagyok és kész. Itt van a klasszikus példája annak, amikor a probléma okát találjuk meg, és nem a tünteteket próbáljuk kezelni. Lelkesen bólogatott az összefüggés-felfedezés igazán. 

junk-food-720x480.jpg

Bő két hete vagyok a ketón, azóta gyakorlatilag nem vittem be cukrot. Nem számítva a 3 üveg cidert, amit megittam a 3 magyar meccs alatt és egyet otthon, és a 2 db almát, amit megettem ez idő alatt. Na meg a kávémba mindig kérek egy fél nyomásnyi kókusz szirupot. Egy zöldalma sajnos 11 g szénhidrátot tartalmaz. Ritkán élek vele. Azaz vittem be cukrot folyamatosan, de ez kb. század annyi mennyiség, mint korábban egész életemben napi szinten fogyasztottam. A ketogén diétámról és eredményeiről majd a következő posztomban fogok írni részletesebben.

És a személyiségemre ez hogyan hatott? Sokkal türelmesebb lettem, és nincs minden áron mondanivalóm. Kiegyensúlyozott lett tőle a napi energiaszintem. Reggel ébredés után sok energiám van, ezért is járok már dél körül sportolni intenzívebben a korábbi esti órákhoz képest, és a nap folyamán fokozatosan fogy el estére. Nincsennek már hullámzások és pörgések. Ha adaptálódik véglegesen a testem a ketóhoz, akkor meg fog növekedni az energiaszintem, a nappali órákban kiegyenlítettebb lesz, és mindezt fókuszáltabb munkára és intenzívebb edzésekre égethetem el. 

Szerintem, ha most valamelyik közeli barátom olvassa ezt a posztot, akkor nagyokat pislog ettől, és nem akarja elhinni. :-). Elindultam egy buddhai nyugalom állapot felé, amitől még kurva messze vagyok ugyan, de látom Buddha szobrát az alagút végén. Egyébként egy amerikai barátommal találkozok rendszeresen az elmúlt 3 hétben, ő is megjegyezte a változást, hogy mostanában nagyon chill out lettem, what the fuck. Ha te is hasonló problémától szenvedsz, akkor próbáld ki a ketogén diátát. Segíteni fog. 

Jack megtanított arra is, hogy a meditáció szintén jót tesz a hangulatváltozásoknak. És segít jobban fókuszálni. Ez az, ami nekem szintén nehezen megy. Nincsen rendes munkamorálom. Még ugyan nem jelentkeztem egy meditációs tanfolyamra se, de szivesen veszem az ajánlatokat, hogy hova érdemes elmenni. Szerintem ha azon is túl leszek, és sikerrel alkalmazom a napi rutinomban, akkor pompás személyiségem lesz :-)

o-meditation-facebook.jpg

Valamint megtanított egy harmadik dologra is, de arról, valamint a Jack-el töltött Stockholm városnézős napról majd külön-külön is írok egy másik posztban. Tehát 2016-nak elment a fele, egy barátomtól kaptam egy megszerelt gerincet, egy idegentől pedig egy új táplálkozásmódot, és ebből következően egy új személyiséget. Karmikus találkozások a javából. 

Kövess Facebookon is. 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

http://couchsurfing.blog.hu/api/trackback/id/tr918843266

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Jóléti Dán Kekszesdoboz 2016.06.27. 07:22:12

A kavicsos jógázós naplemente mindent visz.

kulcsar2011 2016.06.27. 09:23:17

"két és fél éve ismerek, és évente néhányszor találkozunk"

nem találkoztatok valami sokszor

és

vegáról zsírra?
hány évig voltál vegás? az is 2,5?

nikita · http://couchsurfing.blog.hu 2016.06.27. 11:12:25

@kulcsar2011: valoban nem, 10 alkalom alatt osszesen.

2011 szept ota nem ettem hust.