2015.11.08. 18:50

Mindig az irányít a kapcsolatban, akinek kevésbé fontos a másik

Nemsokára két éve lesz annak, hogy szakítottam azzal a férfival, akivel előtte nem olyan rég, még családot terveztem. Ő is velem. A szakításunk utáni fél év azzal telt, hogy visszataláljak önmagamhoz, amit elsősorban a testem megreformálásában materializálódott. Ha képes vagyok lefogyni, akkor bármit meg tudok csinálni. Januártól augusztusig lefogytam 16 kg-ot, kész voltam találkozni valakivel, bárkivel. Feladtam a korábbi elveimet, miszerint nem állok olyan férfival szóba, aki nem "normális", akiben nincsen perspektíva. Azt gondoltam, hogy pár hónapra jó lesz egy felszines kapcsolat is, aztán úgyis gyorsan találok majd egy rendes férfit. 

Mikor lezárunk egy hosszabb kapcsolatot, vagy éppenséggel már hosszabb ideje egyedül vagyunk, van úgy, hogy még mindig nem akarunk komoly kapcsolatot elkezdeni senkivel. Kényelmesebbnek érezzük egyedül maradni, de valakivel fenntartani valamilyen "kapcsolatot", mert szexre azért szükség van. Mindez első ránézésre végtelenül egyszerűnek tűnik, hiszen pont ez a cél, nem belebonyolódni senkibe, de ott vannak a fene érzelmek, amik a legtöbb szeretői kapcsolatot végtelenül bonyolultá teszik.

Egy válás után például egy olyan kapcsolatot keresünk, ami valahol az egyéjszakás kaland és a komoly kapcsolat között van. A legtöbb problémát ott látom azokban a viszonyokban, ahol nincs kimondva a felek között, hogy kapcsolatban vannak, mégis rendszeresen találkoznak, hogy óhatatlanul érzelmek vonódnak be, fontos lesz a másik. Mindig az irányít a kapcsolatban, akinek kevésbé fontos a másik. Ha a szex fantasztikus, és még jókat is lehet a másikkal beszélgetni, de egy igazi kapcsolatra a másik fél éppen alkalmatlan, vagy csak vele az, akkor könnyen találja magát az ember olyan helyzetben, hogy vesztegeti az energiáit, mert rengeteg energiát invesztál bele valamibe, ahova nem szabadna semmit se. Tényleg semmit, csak élvezni kell azokat az estéket, amit együtt töltötök, és amiket nem, azokat nem arra vesztegetni, hogy a másikon rágódtok. A probléma ezzel az, ha valaki egyedül van, de csak egy "friends with benefith" (barátság extrákkal) kapcsolata van valakivel, vagy épp csak a benefith (extrák) része van meg, mert még csak nem is barátok, akkor szinte kizárólagosan bekövetkezik, hogy érzelmeket is fog belepakolni, előbb vagy utóbb. Legtöbbször előbb. Nehéz ugyanis gépként kezelni magunkat.  

Egyik kedvenc mondásom, hogy mindenkit arra kell használni amire való. Tudom ez így csúnyán hangzik első olvasásra, de próbáljátok a szavakat a maguk helyén kezelni. Egyik barátnőm most válik, és javasoltam neki, hogyha elvált, azonnal szerezzen be magának egy szeretőt. Visszakézből jött a válasza, hogy nem egyet, hanem hármat, mert ha csak egy van, akkor abba beleszeret. Tehát itt van a megoldás kulcsa, barátság extrákkal kapcsolat nem lehet monogám, ilyenből kell több. 

 

FlagUSA.jpegSzázharminchetedik és százharmincnyolcadik vendégem Sarah (32) és Sarah (25) volt az Egyesült Államokból. Még soha nem couchsurfingeltek korábban. Az idősebbik Sarah írt egy végtelenül személyes levelet, amiben leírt, miért szeretnének nálam lakni, végigolvasta a referenciáimat, idézett belőle, és a lapom több részletét is megemlítette, mi a közös bennünk. Igent mondtam. A lányok a következő két hétben rendszeresen írtak nekem, hogy mennyire lelkesek, hogy jöhetnek hozzám, és épp mi történik velük. Jó volt látni ezt az izgatottságot, pont ennyire voltam én is lelkes az első szörfölési élményemkor. 

A lányok Prágában élnek. Idősebb Sarah PR szakon szerzett diplomát, és Csehországban egy nemzetközi általános iskolában tanít harmadikosokat, és magánangolórákat ad délutánonként. A fiatalabb Sarah pedig óvónő, eredetileg pszichológia szakon végzett. Megérkezésükkor egy kis harangot kaptam Prága felirattal, éppen vacsorát főztem, zöldséges-babos barnarizst. Mármint megfőztem a vadrizst és összekevertem a lábosban felmelegített bab és zöldségkonzervekkel. Szerintem teljesen semleges ízük lett, messze az izletestől, mert ahhoz friss alapanyagokkal kellett volna dolgozni, de a lányok nagyon lelkesen megették. Majd elmentünk a közeli kocsmába ciderezni és pizzázni, ide ők hívtak meg.

A lányoknak elmeséltem, hogy egy angol sráccal megismerkedtem még június elején a Pointerben, miközben épp Markkal, az angol couchsurferemmel söröztünk. Jamesel két hétre rá később eltöltöttünk egy éjszakát egymással, majd ismét összefutottunk egy héttel később ugyanabban a kocsmában, de akkor csak söröztünk egyet hármasban. J utána eltünt én meg beteg lettem. Szeptember közepén véletlenül összefutottunk ugyanabban a bárban, ottmaradtunk zárásig beszélgetve a teraszon, majd utána nála aludtam, 6 nappal később ugyanezt ugyanebben a sorrendben megismételtük. Azóta van egy húzd meg-ereszd meg kapcsolat közöttünk. Nem beszélünk arról, hogy mi van és mi nincs, én nem is akarom ezt a beszélgetést lefolytatni. Nem akarok olyan kérdést feltenni, amire nem akarom tudni a választ. Azt gondolom egy ilyen helyzetben jobb inkább csak úszni az árral, és azzal foglalkozni, ami megtörténik, és nem amit megbeszélünk, és főleg nem bármiről is fantáziálni. Egyébként is az a tapasztalatom, hogy mindig azt számít kizárólagosan, hogy mit tesz az ember, és nem az, hogy mit mond. Akkor már több hete nem láttam a fiút személyesen. 

A fiatalabb Sarah elmesélte, hogy 3 évig élt együtt otthon egy sráccal, családot terveztek, de Sarah rájött, hogy nincs még kész arra, hogy megállapodjon. Idén tavasszal szakítottak, és Sarah azonnal Prágába költözött "gyógyulni". Ahogy beszélt a kapcsolatukról, nyilvánvalóvá vált, hogy még nincs túl rajta. Idősebb Sarah hasonló kapcsolatot szakított meg otthon, ami nekem van James-vel, ő Prágában próbálkozott néhány helyi fiúval kezdeni valamit, de eddig nem sok sikerrel. Szeretne valami komolyat és fontosat találni, mert gyereket szeretne minél hamarabb. 

Tanárnő Sarah annyit beszél, mint én, óvónő Sarah csendesebb és bizonytalanabb, állandóan bocsánatot kér mindenért, sokszor. Például megmutattam érkezésükkor a vendég fürdőszobát, hogy csak azt használják. Később este láttam, hogy az enyémet használja, és kedvesen megfogtam a vállát és jeleztem neki mosolyogva, hogy legközelebb a másikba menjen. Teljesen összeomlott, kb. ötvenszer mondta el, hogy I am so sorry (bocsánat), én meg alig bírtam visszabillenteni a lelki egyensúlyába, hogy hát Istenem, nem történt tragédia, nyugi van. Az önbizalmán még edzeni kell. Óvónő Sarah marathon futó, fantasztikus lábakkal. Húú!

Éjjel egykor hazamentünk kissé spiccesen és mindannyian azonnal elaludtunk. Arra ébredtem, hogy csörög a telefonom, ránézek az órára: 03.52. A telefonszámot lassan felismerem: James. Itt van a közelben, 20 perc múlva nálam lesz. A couchsurfereimet már megszokta, találkozott egy csomóval, mióta engem ismer. Igaz mindegyikkel csak a Pointerben. 

Reggel 10.00 körül átmentem a lányokhoz, épp futáshoz készülődtek, invitáltak, hogy tartsak velük és lelkesen jelelnek, és mondják, hogy "He is here! Well done, girl :-)" Buta vigyorgás. Mondom halkabban basszus és úgy érzem magam, mint valami egyetemista koleszban élnénk hirtelen. A futás ötletet lerázom, hogy ez reggel akkor se menne, ha aludtam volna 8 órát, amit most nagyon nem. Visszaszédültem a hálószobámba, James közben felöltözött és arra várt, hogy a lányok lelépjenek, mielőtt ő is hazamegy. Hirtelen szégyenlős lett, és nem mert velük találkozni.  

Aznap a lányok várost néztek és előre eldöntöttük, hogy este nem megyünk sehova, pizsi-party lesz filmnézéssel. Napközben aranyos selfieket küldözgettek nekem, és én is visszaküldtem nekik egy "at the moment" képet magamról. Este a lányok gluténmentes pizzát csináltak salátával, isteni finom volt. A mozizós tervünk annyiban módosult, hogy mindannyian elaludtunk 23.00 előtt filmnézés nélkül. Pénteken délután elmentek a Lukácsba. Az volt a terv, hogy utána elnézünk a Gozsduba borozni. Hazaértek és tanárnő Sarah bejött a szobámba, és mondja, hogy másik Sarah beteg, kikészült a fürdőtől. Ohh, jajj, mert közben nekem nagyon mehetnékem volt. Megbeszéltük, hogyha tényleg beteg, akkor otthonmaradunk miatta, de ha csak fáradt, akkor nem kell őriznünk, majd mi kettesben lelépünk, ő meg úgyis aludni fog. Óvónő Sarah megnyugtatott minket, hogy minden jól van, csak álmos, és ennie kell valamit. Otthagytuk zöldséges rántotta készítés közben, és megérkeztünk a DiVinoba 22.00 körül.

Miközben befelé sétáltunk a bárhoz, James jött velünk szembe. Megálltunk, köszöntünk, toporogtunk és csak néztünk egymásra szótlanul. Jajj, megint istenien nézett ki, lehengerlően jó pasi. A csend megtöréséül bemutattam neki Sarah-t, aki kedvesen megkérdezte tőle, hogy ugye te nem vagy idevalósi, hallom az akcentusodon. Kicsit beszélgettek, mit csinál itt Sarah stb, aztán én is megkérdeztem tőle, hogy ő mit csinál a DiVinoba, mondta, hogy a barátaival van. Itt aztán elköszöntem tőle. Mi bementünk a bárba, ő meg elment. Sarah és én megittunk egy-egy pohár bort, majd onnan a Ponter Gozsduban folytattuk a vendégem meghívására, én 2 pohár ciderral folytattam, Sarah tovább borozott, majd a Szimplában fejeztük be az estét fogyasztás nélkül. Apropó, az emeleten kicserélték az indiai guggolós WC-ket európai WC-re. Sosem értettem a korábbi verzió mit keresett ott.

Nem akartunk óvónő Sarah miatt sokáig kimaradni, így 01.15 körül már otthon voltunk. Sarah kijött a nappaliba és teljesen be volt rúgva, megitta egyedül az előző este otthagyott fél üveg bort, ami azonnal megütötte. Vicces volt, hogy mi voltunk éjszaka szórakozni, de mi teljesen józanul jöttünk haza, beteg Sarah otthon marad pihenni, és bebaszik egyedül :-)

A csajok másnap elmentek futni, nem tudom honnan veszik az energiájukat ilyenkor. De most komolyan! Hogy lehet reggel futni egy alkoholizálós este után?! Összepakoltak és elmentünk ebédelni a Liszt Ferenc térre a Menzába. Ide is a lányok hívtak meg. Búcsúzólag elkisértem őket a Nyugatiba, onnan mentek ki a Népligethez a buszukhoz. Melegen megöleltük egymást, szomorú voltam, hogy elmennek. Pszichológus óvónő Sarah utolsó üzenetként átadta, hogy szerezzek be még két másik pasit J mellé, és minden okes lesz. Vagy a három helyett egy normálisat. Ugyanezt kívántam én is neki :-) Tavasszal találkozunk Prágában.  

Kövess Facebookon is 

 

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://couchsurfing.blog.hu/api/trackback/id/tr958670590

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.